Előhang  (Gubbio, 1553)  „Egy óriási, kopár, olasz stílusú hegy  oldalában húzódik meg, mintegy rémülten,  felfelé menekvés közben leroskadva,  a város.” (Szerb Antal) A város felett, a Monte Ignión magasodó Szent Ubaldo kolostor kapuján, az oroszlánfejes bronz kopogtatóval erősen dörömbölt

A Sellő titka  Most maguk is hallhatták, a rendőrséget az én történetem nem érdekelte, hát ezért jöttem el az újsághoz. A fejesek nem érnek rá, hogy végighallgassanak egy öregembert még egyszer. Igaz? Megvolt a vádemelés, kit érdekel a többi?

Utalólapok, T-Z  T, mint Történetek  A dolgoknak valahogyan se elejük, se végük. A semmiből jönnek és a semmivé foszlanak, és csupán egyetlen pillanatra öltenek alakot. Csak egy pillanatra. A pszichológus szorgalmazza, mindazt, amit érzékelek, mármint a múltból, a jelenből,

Kreativitás  A telihold lefelé úszott a nyugati égbolton, időnként felhők mögé került, fénye elhomályosult, aztán megint felragyogott. A sofőr a szolgálati autó mellett állt, a villa cirádás vaskapuján keresztül nézett a kertbe. A főnök kilépett a házból, a fenyőkkel

A Laknerfi Pista  Pár napja minden reggel fúj a szél. Az egész falu mintha hintában ülne, bágyadtan ringatózik. Erzsi felteszi a kávét, rágyújt. Lassan fújja a füstöt. Lehet, hogy Józsi meghalt. Egy hete csak erre gondol, ébredés után ez

Utalólapok, M-N  M, mint Moszkvics  Sanyi imádja az autókat. A praxisához is kell kocsi. Hét új kocsit vásárolunk összességében, a legtöbbre várakozunk, pedig minden protekciót igénybe veszünk. De nem tudunk sosem elég csúszópénzt adni. Havi háromezer forintból spóroljuk össze

Papírváros szilánkok Még aznap délután, melegében, leült a producerével beszélni erről a valamiről, ami dolognak aligha nevezhető, mondjuk inkább élménynek, bár élménynek éppen hogy nem volt élmény, ha az élményt élvezeti cikként kezeljük, valahol mégis megrázta őt, vagy helyre

Papírváros szilánkok  Mintha lassított filmen látta volna magukat, ahogy araszoltak az esőben a fesztiválbüfé felé, hogy a lány egyen valamit, mert ennie kellett, így mondta, mindegy, mi történik velem, de most ennem kell valamit, különben meghalok, és a fesztiválbüfé

Kicsi gyíkocskák napoznak a lövészárokban (1999-2001) A szobám szinte ugyanúgy találtam, ahogyan itt hagytam. A könyveim, ruháim a helyükön, csak a port törölték le a polcokról. Semmi, de semmi nem változott az elmúlt három hónap alatt. Lehet, még a

Mocskos dög és rémes bor Ott állt előttem, a kutyáról beszélt, megnevelhetetlen német juhász, feltúrta zsebkendőnyi, ápolt kertjüket, tövestül kiforgatta, kikaparta vagy lehugyozta a növényeket, a maradéknak meg lerágta a virágát. Szecskává csócsálta a kerítést, az ajtók sarkát, mancsával