KULTer.hu - regényrészlet
317
archive,category,category-regenyreszlet,category-317,ajax_updown_fade,page_not_loaded

regényrészlet

  • Vági János regényrészleteihez

    Vági János:
    Vági János regényrészletei

    Plomba Nem tehetek mást, sóhajtott, majd, hogy ne hallja a készüléket, egy vízzel teli vödörbe hajtotta fejét, és úgy maradt a legvégső pillanatig. Hogy a szédülés valódi okát tényleg a történések baljós menetében kell keresnie, azután fogalmazta meg, hogy

  • Jahoda Sándor regényrészlete

    Jahoda Sándor:
    Jahoda Sándor regényrészlete

    „Nékem csak Budapest kell…” 1985. szeptember 3-a volt az a keddi nap, amikor Árpit visszadeportálták a fővárosba. Az egész olyan volt, mint egy fegyencszállítás. Egy kis, szovjet típusú mikrobusszal történt a fuvarozás, egy zord nevelő „kíséretében”, és a hosszú

  • Tamás Dénes

    Tamás Dénes:
    Tamás Dénes regényrészlete

    Patkányok Mindig lefekvés előtt a legjobb a hálóban. Minden elöl van ilyenkor vagy legalábbis mocorog, fészkelődik, elöl akar lenni. Megpróbál kitörni az éles, csaknem árnyékmentes neonfényre. Az ajtó egyfolytában nyílik, csukódik, a székek ide-oda tolódnak, hol felborulnak, koppanó hangot

  • Bukarest

    Fábián Tibor:
    Fábián Tibor regényrészlete

    Ceausescu elvtárs-pajtás „Hozzatok ide nekem egy magyart!” – fordult Ceasescu elvtárs személyi titkárjához 1988. január 10-én. Apró szemei türelmetlenül csillogtak. Jobb kezének ujjaival dobolni kezdett hajónyi íróasztalán. Mintha csak azt várta volna, mikor lép már be az ajtón az

  • nyanyák

    Szendi Nóra:
    Szendi Nóra regényrészlete

    Emészthetetlen Evett. Utálta. Hogy muszáj. Hogy nem csak úgy vannak a dolgok, hanem muszáj őket csinálni. Ide rakja, oda tolja, amoda dugdossa, rádől. Dörömböl a gyomra a hűtőből. Tömni kell. A méla nyelv betonkeverőként forgatja a fogak között kulimásszá

  • caffe morning

    Kollár Árpád:
    Kollár Árpád meséje

    Tárkony és az ébredés Tárkony, a nemköltő költő a hideg konyhában gubbasztott, és nagyon sajnálta magát. Olyannyira sajnálta, hogy még nyafogni sem volt kedve. Igaz, nem tudta, miért is kellene nyafognia, csak érezte, hogy valamiért nagyon, de nagyon-nagyon. Ásítva

  • hartay

    Hartay Csaba:
    Hartay Csaba regényrészlete

    Nem volt kedvem játszani Én is voltam a nagypapánál. Nem igazán tudok most mit mondani, mert a papa sem tudott mondani semmit ott az intenzíven. Nem akarom, hogy másoknak is olyan rossz legyen, mint nekem. Vagy mint a papának.

  • crystal-1103108_960_720

    Kovács Rita:
    Kovács Rita regényrészlete

    Az ékszerszóró Nyolc után pár perccel szálltam le a villamosról. J. sosem szólt, ha kicsit később értünk be a műhelybe, de szeretek inkább pontos lenni. Amíg a Pozsonyi úton gyalogoltam, a fejemben végigpörgettem az a heti megrendeléseket: egy achát

  • hartay

    Hartay Csaba:
    Hartay Csaba regényrészlete

    Nagypapának kell engem szólítani – Olivér, te vagy az? Látlak, gyere elő a függöny mögül! Ott vagy, mozog a függöny. Nagypapa feltápászkodik a kórházi ágyon, kihúzgálja magából a csöveket, majd leugrik. Megköti a katonai bakancsát, megigazítja az egyenruháját. Belenéz

  • karl_wilhelm_diefenbach_sterbender_hirsch

    Palágyi Ildikó Brigitta:
    Palágyi Ildikó Brigitta regényrészlete

    Hagyom, hogy megtörténjen, ez szabadság. Én megengedhetem magamnak, hogy szabad legyek, mondja egyik barátnőm, mert nincs gyerekem. Ha lenne, akkor többé már nem lehetnék szabad. De ahogy abszolút igazság nincs, abszolút szabadság sem. Amint valamilyen viszonyba kerülök

KULTprogramok

<< 2017. már. >>
hkscpsv
27 28 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum