Aria „Voce animale”  A Maestro két gyertyával megvilágított íróasztalánál ült. Előtte egymásra pakolva tornyosultak a könyvek, jobbján kéziratkupac, maga előtt pedig egy munkája, melyen már hosszú ideje dolgozott, de nagyon lassan haladt vele. Nem zeneművön, hanem a hang és

A szökevény  Nehéz volt a levegő, mintha nedves leveleket égettek volna a közelben. A metrómegállóban előkotortam a telefonomat. Egyetlen üzenetet kaptam az ebédszünet óta, de azt is töröltem, olvasatlanul. Körülnéztem a megállóban. A jól öltözöttek, kéregetők, raszták és rögeszmések

N.  A menta egyik szára mintha színt változtatott volna.  – Mi lesz ma, varázsgömb? Vettem egy új paklit is amúgy, azt hiszem, nagyon vad dolgokat mondogat. Vagyis szerintem kombináljunk, tessék, idd meg ezt a teát, közben gondolj arra, hogy

Becsapódás  Szabina még napfelkelte előtt telepedett le a gép szárnyára, hogy a többiektől végre levegőhöz jusson. Hajnalodott, a napfény megcsillant a dűnék gerincén. Tökéletes imázsfotó lett volna a Neckermannak, például egy tevekaraván sziluettjével a középpontban. Ehelyett egy lány guggolt

Anderzen Zolika  És nehogy azt hidd, hogy én is vetítek itt neked, vagy hazudok! Én csak azt mondom, ami volt, meg ami van, nem azt, aminek lennie kéne. Én nem mesét mondok, arra is van itt emberünk, az Anderzen

Előhang  (Gubbio, 1553)  „Egy óriási, kopár, olasz stílusú hegy  oldalában húzódik meg, mintegy rémülten,  felfelé menekvés közben leroskadva,  a város.” (Szerb Antal) A város felett, a Monte Ignión magasodó Szent Ubaldo kolostor kapuján, az oroszlánfejes bronz kopogtatóval erősen dörömbölt

A Sellő titka  Most maguk is hallhatták, a rendőrséget az én történetem nem érdekelte, hát ezért jöttem el az újsághoz. A fejesek nem érnek rá, hogy végighallgassanak egy öregembert még egyszer. Igaz? Megvolt a vádemelés, kit érdekel a többi?

Utalólapok, T-Z  T, mint Történetek  A dolgoknak valahogyan se elejük, se végük. A semmiből jönnek és a semmivé foszlanak, és csupán egyetlen pillanatra öltenek alakot. Csak egy pillanatra. A pszichológus szorgalmazza, mindazt, amit érzékelek, mármint a múltból, a jelenből,

Kreativitás  A telihold lefelé úszott a nyugati égbolton, időnként felhők mögé került, fénye elhomályosult, aztán megint felragyogott. A sofőr a szolgálati autó mellett állt, a villa cirádás vaskapuján keresztül nézett a kertbe. A főnök kilépett a házból, a fenyőkkel

A Laknerfi Pista  Pár napja minden reggel fúj a szél. Az egész falu mintha hintában ülne, bágyadtan ringatózik. Erzsi felteszi a kávét, rágyújt. Lassan fújja a füstöt. Lehet, hogy Józsi meghalt. Egy hete csak erre gondol, ébredés után ez