KULTer.hu - tárca
13491
archive,paged,category,category-tarca,category-13491,paged-7,category-paged-7,ajax_updown_fade,page_not_loaded

tárca

  • Szénási Miklós:
    Menjünk, mindjárt becsengetnek

    Egy kicsit mindenki megbolondult, mire negyedikesek lettek. Az semmi, hogy a fiúk néha verekedtek, vagy durvábban rúgták a pályán a focit. De amikor azt játszották, hogy ki tud hason csúszva gyorsabban bejutni a vécébe, vagy ki mer keményebb dolgokat

  • Szirák Péter:
    Mindig valaki után

    A legvalóságosabb utazásba is vegyül valami a kitaláltból, a fantomszerűből. A teljesen idegent nem látjuk és nem értjük meg. Csak ha hozzá tudunk tenni valami ismerőst, valamit, ami váltig fontos nekünk. Mindig valaki után megyünk. Poprád, Ótátrafüred és Lubló

  • Lapis József:
    Egy egyszeri tanársegéd naplója

    A történet minden helyszíne és szereplője, az elbeszélőt is beleértve, az írói fantáziaműködés szüleménye. Bármely hasonlóság valamely élő vagy elhunyt személlyel, netán helyszínnel, kizárólag a fatális véletlennek tulajdonítható.

  • Bódi Katalin:
    Az öltözködés nehézségei

    A május öltözködéskulturális szempontból, már ha van ilyen, a legizgalmasabb hónap: emberek sokaságra viszi színre a ruházata által azt a kellemes zavarodottságot, amit a még éppen hátrahagyott tél, de a már közelítő nyár okoz. Ahogy a villamosmegállóban várakozom, nem

  • Juhász Tibor:
    Szokáskönnyek

    Itt már csak szokásból könnyes az ember szeme, hiszen régóta nem lehet bent dohányozni. Ki kellene menni az ajtó elé vagy a vécébe, amit meg is tesznek egyszer-kétszer, de aztán nem fog jólesni senkinek, meg vinni kellene a poharat

  • Szénási Miklós:
    Bandi és a padavan

    Háromszor mondott fel és háromszor tért vissza Bandi. Negyedik nem lesz, mondta a főnöke. Bandi bólintott, kezet rá. Aznap este azért nagy ünneplést rendeztek a fiúkkal. A Szabó Ervin Könyvtárnak nevezett kocsmában kezdték. Ez jó hely, közel mindenhez. Bandi

  • Bódi Katalin:
    A szublimáció lehetőségéről

    Ferenczy István, a magyar nemzeti kultúra kanonikus szobrának, a Pásztorlánykának az alkotója 1856-ban halt meg Rimaszombatban, az életrajzok által jellegzetesen dramatizált magányban és csalódottságban. Végrendeletében temetéséről is ír, azt kéri, hogy koporsójára Eurüdiké haláláról készített szobrát helyezzék – ez

  • Szirák Péter:
    Míg le nem mentem a térképről

    Hat-hét évesen nővérem iskolai atlasza volt a kedvenc olvasmányom. A jelmagyarázaton és a domborzaton gyorsan átlapoztam, hogy a közigazgatási térképen a vasútvonalakat böngészhessem. Imádtam vonatozni – a valóságban éppúgy, mint képzeletben. Rendszerint egy harminc kilométerre lévő kis bihari faluba

  • Juhász Tibor:
    Szégyenszám

    Órák óta várunk. Sokan már hajnalban az ajtó előtt toporogtak, egymás után szívták a cigarettákat, csecsemőiket próbálták csitítgatni, nekidöntötték homlokukat a fotocellás ajtó üveglapjának, úgy aludtak, persze nem mélyen, hiszen résen kellett lenni, bármikor jöhetett valaki, aki ugyanúgy munkát

  • Lapis József:
    Egy egyszeri tanársegéd naplója

    A történet minden helyszíne és szereplője, az elbeszélőt is beleértve, az írói fantáziaműködés szüleménye. Bármely hasonlóság valamely élő vagy elhunyt személlyel, netán helyszínnel, kizárólag a fatális véletlennek tulajdonítható.

KULTprogramok

<< 2018. Sze. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum