KULTer.hu - vers
174
archive,paged,category,category-vers,category-174,paged-3,category-paged-3,ajax_updown_fade,page_not_loaded

vers

  • Tóth Anna:
    Tóth Anna verse

    szárnyas oltár  a leengedett redőnyök mögött még tombol a nyár. a szobában félhomály, hűvös. a kacsákat már a múlt héten levágtuk, de ma úgy hallom, mintha kiabálnának. napok óta próbálkozik végleg eloldani magát innét. most nem sírok, ma nem.

  • Szálinger Balázs:
    Szálinger Balázs versei

    Evolúció  Autópálya íveli át A Duna-delta egyik futni hagyott ágát. Egymást kerülő dalok békéje, mégis, Mondd meg: melyik az igazi folyó? Oldalt/odaát, titkos lápi tanyán Vizet öntenek kék műanyag hordóból másik kékbe Át idegenek – mondd, melyikből lesz igazi

  • Mechiat Zina:
    Mechiat Zina verse

    Roadmovie  Magába szív az anyósülés, filmünk pereg. Az eleje jó. Akkor még nem volt semmi, csak a lakásod felé vezető úton a NYITVA felirat, mögötte a szárított hús, a tojás. Alkoholt nem árulnak, azt csak lopni lehet, beleszuszakolni egy

  • Tálos Barbara:
    Tálos Barbara versei

    gyerekjáték  a gyerekkorba egy felnőtt les be, a játékok közé leguggol, és érti a szabályt, de játszani nem tudja, olyan voltam akkor, és most mint gyerek, a felnőttkorból kinézek. a szavakat mint tárgyakat rakosgatom, és nem értem, hogy ami

  • Vas Máté:
    Vas Máté versciklusa

    Zabuföld  1.  Azért vagyunk ezen a világon, hogy valakinek tetsző életet éljünk. Egy követőm épp jobban érzi magát más videóit nézve. Kihunyt a várakozás, eltesz másnapra. Leiratkozik, mert unalmasnak talál. Rettegek, hogy eltűnök másokból, felcserélhető leszek. Kiismernek, megtanulnak használni.

  • Vajda Boróka:
    Vajda Boróka versei

    Gyorsvonat  Minden állomást felégettem magam után. Kint koszorús csend, belül a sorompó visít, hegyekbe vájt sebeimen gurulok. Az első fütty búcsúmámor, a többi csak visszhang. Terveim szerint a következőnél mindig leszállok, de elijeszt a felszállók után maradt űr. Nincs

  • Pauljucsák Péter:
    Pauljucsák Péter versei

    Hőtan a padló réseiből felbugyogó szürkületben ülni meztelenül mint a jég a légzés egy pergamenbőrű öregasszonyé benn rekedni poshadni jár a huzat az ablakok töréspontig hajlítják hátukat a légnyomásban elaludni ülve a test ragacsos légycsapdájában egy álom hártyáján át

  • Lesi Zoltán:
    Lesi Zoltán versei

    Kedves Gretel, még mindig nincs velem semmi különös, és nem is szeretnék róla beszélni, csak úgy akarok élni, hogy ne kelljen senkinek félrenéznie. Nem akarom hallani, hogy minden nap ajándék, mert még az ajándékoknak is nemük van, és én

  • Fodor Ákos:
    Fodor Ákos versei

    Mimikri  életet színlelek Homo sapiens  Csomót köt minden egyenes szálra – félvén az unalomtól. História  A diktátorra éhes csürhe mindig győz és sohasem nyer. A szónok  Annyira gyáva: be nem áll a szája: csak nehogy csend legyen, mely még

  • Nyirán Ferenc:
    Nyirán Ferenc versei

    Végül  Hiába hatolsz egyre mélyebben a városi dzsungel sűrűjébe, csak mind magányosabb leszel, mert elkerülnek az emberszabásúak, hisz homlokodon hordozod a rád égett jelet, már nem törsz utat magadnak bozótvágó késsel, hagyod, hogy ágbogak ejtsenek új sebeket rajtad, hagyod,

KULTprogramok

<< 2019. okt. >>
hkscpsv
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum