KULTer.hu - tanulmány
4655
archive,category,category-tanulmany,category-4655,ajax_updown_fade,page_not_loaded

tanulmány

  • Nemes Z. Márió:
    Az anyagiság „evilági” heterológiája

    Az emberi alak iránti gyászunk végső soron azon művészetfilozófiai és -antropológiai felismerés által elektrifikálódik, hogy a humán struktúra „semmire helyezettsége” (Helmuth Plessner) miatt az antropomorphé olyan szimulákrumként lepleződik le, melynek „titka” önnön belső megtörtsége, mely távollétet a görög szobrok

  • Horváth Márk:
    A nonhumán poszthumanitás

    A poszthumanizmus nem fordíthat hátat a negativitás kíméletlen energiájának, a megszűnés, a hiányos jelenlét, a felbomlás, a rothadás, az alantasság vagy az undorító szétesés jelenségeinek. A holttestek olyan mély melankóliával rendelkeznek, amelytől a gyász folyamán nem lehet megszabadulni. Peter

  • Lovász Ádám:
    A Robotikus Nézőpont és a rajzó intelligenciák bazárlogikája

    Tételezzük fel, hogy a jövőbeni Földet immáron robotok uralják. Értelemmel bíró lényekről lévén szó, a robotoknak szükségük lenne saját állapotuk világnézetbeli legitimálására, ha más miatt nem is, akkor önmaguk „lelkiismeretének” megnyugtatása végett. Egy mesterséges intelligenciák által kormányzott, teljesen gépi

  • Kalmár György:
    A posztkommunizmus árvái

    Mundruczó Kornél Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv (2010) című filmjének középpontjában egy apa-fiú kapcsolat áll, mely egyszerre beszél a patriarchális rend sajátosan kelet-európai válságáról, az apák és fiúk közti konfliktusok „univerzális” témájáról, ugyanakkor a Frankenstein-történet újraértelmezésén keresztül a férfiasságkonstrukcióink kritikus

  • Kalmár György:
    Sportos, traumatizált férfiak

    Kevés film beszél olyan sűrű, néma és emlékezetes képekben az ember és hatalom viszonyáról, mint a Fehér tenyér. A sportoló testek képei azonban akkor válnak igazán beszédessé, ha feltárjuk az őket motiváló sajátosan kelet-európai kultúrtörténeti és identitáspolitikai hagyományokat.

  • Kalmár György:
    Sportos, traumatizált férfiak

    Ha létezik magyar sportfilm, akkor Hajdu Szabolcs Fehér tenyér (2006) című munkája mindenképpen annak egyik kiemelkedő darabja. Ugyanakkor – ahogy a legjobb sportfilmek általában – a Fehér tenyér sem kifejezetten a sportról szól. A sport ezekben a filmekben – ahogy

  • Lapis József:
    2014 KULTkölteményei (TOP 10)

    A líra a művészetek hercegnője. Máskor a hercege, olykor mindkettő egyszerre. De nem egyszer álruhában közelít, vagy közelítünk mi felé. (A legjobb, ha kölcsönösen egymáshoz.) Reménytelen válogatásom a lehetséges valóságok és közelítések egyikét jeleníti meg – ilyen is volt

  • Németh Patrik:
    Akik magányosan halnak meg

    A nemrég itthon is bemutatott Száguldó bosszú (The Rover) és a közelgő Mad Max: Fury Road kapcsán feltehetjük a kérdést, hogy napjainkban – a műfaj megszületése után bő harminc évvel – van-e bármiféle igény új alkotásokra, s az adott szubzsánerek

  • Kocsis Ibolya:
    Noé, a sikerfilm

    Aronofsky filmjét nem lehet megérteni a bibliai történet alapján, mint ahogyan Noé bibliai történetének előzményeit sem lehet megérteni csak a Bibliából. Kortörténeti ismeretek kellenek hozzá, valamint az ókori és keleti irodalmak ismerete.

  • Schiszler Péterné:
    Ébredj, klíma!

    Jellegzetesen mai, magán viseli a késő modern médiakörnyezet jegyeit, és kiváló terepet szolgáltat a manapság terjedő vizuális kulturális tendenciák, a sokszorosítás, a másolás, az átdolgozás, a remixelés sajátosságainak elemzésére. Mi az? Nem más, mint a Klímaébresztő mozgalom plakátja, melyet

KULTprogramok

<< 2019. dec. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum