KULTer.hu - tanulmány
4655
archive,category,category-tanulmany,category-4655,ajax_updown_fade,page_not_loaded

tanulmány

  • Kalmár György:
    A posztkommunizmus árvái

    Mundruczó Kornél Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv (2010) című filmjének középpontjában egy apa-fiú kapcsolat áll, mely egyszerre beszél a patriarchális rend sajátosan kelet-európai válságáról, az apák és fiúk közti konfliktusok „univerzális” témájáról, ugyanakkor a Frankenstein-történet újraértelmezésén keresztül a férfiasságkonstrukcióink kritikus

  • Kalmár György:
    Sportos, traumatizált férfiak

    Kevés film beszél olyan sűrű, néma és emlékezetes képekben az ember és hatalom viszonyáról, mint a Fehér tenyér. A sportoló testek képei azonban akkor válnak igazán beszédessé, ha feltárjuk az őket motiváló sajátosan kelet-európai kultúrtörténeti és identitáspolitikai hagyományokat.

  • Kalmár György:
    Sportos, traumatizált férfiak

    Ha létezik magyar sportfilm, akkor Hajdu Szabolcs Fehér tenyér (2006) című munkája mindenképpen annak egyik kiemelkedő darabja. Ugyanakkor – ahogy a legjobb sportfilmek általában – a Fehér tenyér sem kifejezetten a sportról szól. A sport ezekben a filmekben – ahogy

  • Lapis József:
    2014 KULTkölteményei (TOP 10)

    A líra a művészetek hercegnője. Máskor a hercege, olykor mindkettő egyszerre. De nem egyszer álruhában közelít, vagy közelítünk mi felé. (A legjobb, ha kölcsönösen egymáshoz.) Reménytelen válogatásom a lehetséges valóságok és közelítések egyikét jeleníti meg – ilyen is volt

  • Németh Patrik:
    Akik magányosan halnak meg

    A nemrég itthon is bemutatott Száguldó bosszú (The Rover) és a közelgő Mad Max: Fury Road kapcsán feltehetjük a kérdést, hogy napjainkban – a műfaj megszületése után bő harminc évvel – van-e bármiféle igény új alkotásokra, s az adott szubzsánerek

  • Kocsis Ibolya:
    Noé, a sikerfilm

    Aronofsky filmjét nem lehet megérteni a bibliai történet alapján, mint ahogyan Noé bibliai történetének előzményeit sem lehet megérteni csak a Bibliából. Kortörténeti ismeretek kellenek hozzá, valamint az ókori és keleti irodalmak ismerete.

  • Schiszler Péterné:
    Ébredj, klíma!

    Jellegzetesen mai, magán viseli a késő modern médiakörnyezet jegyeit, és kiváló terepet szolgáltat a manapság terjedő vizuális kulturális tendenciák, a sokszorosítás, a másolás, az átdolgozás, a remixelés sajátosságainak elemzésére. Mi az? Nem más, mint a Klímaébresztő mozgalom plakátja, melyet

  • Berényi Csaba:
    Anyag és forma

    Pálfi György filmje a test profán mechanizmusait boncolgatja analitikus hidegvérrel és egy injekciónyi Lynch-féle szürreális horrorral a bőre alatt. Az ember természet és technika közé szorítottságával azonban nem csak a popkultúra foglalkozik. Mások mellett Martin Heidegger is vizsgálat tárgyává

  • Lapis József:
    2013 KULTkölteményei (TOP 10)

    E kategóriával kapcsolatban talán megkockáztathatjuk, hogy ha tíz embert kérnénk föl egy-egy tízes lista elkészítésére, az sem lenne meglepetés, ha száz különböző költemény volna a végeredmény. Egy lírai toplista összeállítása ahhoz hasonlatos, mint – ha nem is gúzsba kötve

  • Hegedűs Norbert:
    „Ez nem élet”

    Neil Gaiman a múlt század kilencvenes éveitől kezdve számos művel bizonyította, hogy ott a helye korunk legjelentősebb írói között. Bár általában a dark fantasy irányzatához kötik a műveit, az efféle besorolások sok esetben esetlegesek és szűkítőek. A cikk a vámpírizmus motívuma felől közelíti

KULTprogramok

<< 2019. máj. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum