KULTer.hu - tanulmány
4655
archive,paged,category,category-tanulmany,category-4655,paged-2,category-paged-2,ajax_updown_fade,page_not_loaded

tanulmány

  • Berényi Csaba:
    Anyag és forma

    Pálfi György filmje a test profán mechanizmusait boncolgatja analitikus hidegvérrel és egy injekciónyi Lynch-féle szürreális horrorral a bőre alatt. Az ember természet és technika közé szorítottságával azonban nem csak a popkultúra foglalkozik. Mások mellett Martin Heidegger is vizsgálat tárgyává

  • Lapis József:
    2013 KULTkölteményei (TOP 10)

    E kategóriával kapcsolatban talán megkockáztathatjuk, hogy ha tíz embert kérnénk föl egy-egy tízes lista elkészítésére, az sem lenne meglepetés, ha száz különböző költemény volna a végeredmény. Egy lírai toplista összeállítása ahhoz hasonlatos, mint – ha nem is gúzsba kötve

  • Hegedűs Norbert:
    „Ez nem élet”

    Neil Gaiman a múlt század kilencvenes éveitől kezdve számos művel bizonyította, hogy ott a helye korunk legjelentősebb írói között. Bár általában a dark fantasy irányzatához kötik a műveit, az efféle besorolások sok esetben esetlegesek és szűkítőek. A cikk a vámpírizmus motívuma felől közelíti

  • Kalmár György:
    Amikor a mélység visszanéz rád

    A kelet-európai tér másképpen működik, mint a történelmileg privilegizált, gazdag, nyugati, demokratikus „első” világ. Ezt látszik igazolni Antal Nimród Kontrollja is, amely nem csupán egy a posztkoloniális helyzetre emlékeztető világba kalauzolja a nézőt, hanem tipikusan a harmadik világ elbeszéléseire

  • H. Nagy Péter:
    Popkultúra és paranoia

    A paranoid stílus rendkívüli népszerűsége töretlen. A fiktív összeesküvésektől való félelem átitatja a kultúra sok-sok területét. (A médiában is lábra kapott a hír, mely szerint „Lady Gaga az illuminátusok bábja”, s ők irányítják a zeneipart is. Nem semmi.)

  • Gyulavári Emese:
    Mellszőr és tűsarok

    Az első igazán tavaszias napon Londonban még egy olyan elfoglalt üzletember, mint Dean Taylor befektetési tanácsadó is szakít időt arra, hogy járjon egyet kora reggel a város napfényben fürdő utcáin. Ezért acélszürke zakójához a kedvenc fekete körömcipőjébe bújik, majd

  • Egri Petra:
    A festészet mint a terror egyik médiuma

    Pufók, vérző testű, megkínzott rabok és fogvatartóik, akik módszeresen megalázzák őket. Fernando Botero Abu Ghraib című olajfestmény- és ceruzarajz-sorozatának visszatérő szereplői ők. Hogyan tud a művészet snapshotoktól és vallatásokról készült riportoktól inspirálódva a terrorról beszélni? Pártatlan tud-e maradni a

  • Bányai Gábor:
    Szomszédom a kozmosz

    Az elmúlt években igen érdekes filmek jelentek meg és nagy szerzők is visszatértek. A Melankólia Lars von Triertől és Az élet fája Terrence Malicktól egészen új műfajt hoztak létre, mindezt olyan magasságokban tették, ahová eddig talán csak Kubrick mert

  • Hornyák Péter István:
    Emlékezethelyek és populáris kultúra

    A mai populáris kultúrában hódít a retro. De mire és hogyan emlékszünk az elmúlt rendszerből? Éppen ez a Debreceni Egyetem Magyar emlékezethelyek interdiszciplináris projektjének keretében, a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének gondozásában Kultpontok címmel megjelent, rendkívül izgalmas tanulmánykötet legfontosabb kérdése.

  • Dajka Andrea:
    Egy negatív hős képe

    Mennyire lehet jó fej egy vérfetisiszta szociopata sorozatgyilkos? Az itt következő sorokban a Dexter című sorozat karaktereit és viszonyrendszereit vázolom fel röviden, majd a szériában megjelenő kép- és szimbólumhasználat aspektusait, továbbá a főhős karakterének jellemzőit igyekszem értelmezni.

KULTprogramok

<< 2020. Sze. >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum