Reisz Gábor új filmje ugyanazon a játékosan elemelt, de őszinte hangon szólal meg, mint a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, mégsem tekinthető önismétlőnek. Naplószerű vallomástétel, ami ha nem is a szerző legmélyebb, de minden esetre a legszemélyesebb műve.

Cannes hírhedt „persona non gratája” új filmjével végül ugyan csak versenyen kívül, de meghívást nyert a Croisette-re, ez pedig felér egy megbocsátással. A ház, amit Jack épített a botránykeltésre és a sokkolásra tett egyértelmű törekvések mögött egy megdöbbentően személyes

A mögöttünk hagyott esztendőben is volt miért moziba járni. A minőségi filmek jó része 2018 első hónapjaiban, még az Oscar előtt elérte a hazai vásznakat. A nyári uborkaszezon után ősszel újabb adag toplistát érdemlő mozgóképet láthattunk moziforgalmazásban vagy különböző

Robin Hood az egyik legrégibb népi hős, aki felvállalja a javak igazságos újraelosztásának ügyét. A középkor óta rengeteg történetben dolgozták fel a Sherwoodi erdő tolvajának mítoszát, ezért elvártuk, hogy Ben Chandler forgatókönyve alapján Otto Bathurst valamilyen újdonsággal lepjen meg

Évről évre egyre nehezebb dolgom van, mikor TOP 10-es listát készítek az eltelt 12 hónap magyar filmjeiből. Idén konkrétan négy olyan alkotás is volt, amelyek, akárhogy is matekoztam és akármennyire is szerettem volna, nem férhettek bele a legjobb 10-be.

Belgium Oscar-nevezettje megkapó érzékenységgel dolgoz fel egy hihetetlenül nehéz témát, így rendezője, a mindössze huszonhét éves Lukas Dhont, valamint főszereplője, a tizenhetedik évében járó Victor Polster gyorsan a filmművészet legnagyobbjai közé emelkedhetnek.

Ambiciózus film Az Úr hangja. Stanisław Lem esszészerű, történet- és cselekménymentes, de körömrágóan izgalmas tudományelméleti és létértelmező kérdésekkel aládúcolt regényét hígítja fel egy családi melodrámában. Pálfi György nagyon bölcsen nem a szó szoros értelmében adaptálja Lem könyvét, sokkal inkább

Az olasz horror legendás alkotója, Dario Argento leghíresebb filmjei közé tartozik a Három anya-trilógia első két darabja, a Sóhajok és a Pokol. Előbbiből készített remake-et Luca Guadagnino (Vakító napfényben, Szólíts a neveden) azonos címmel, mely tulajdonképpen nem is feldolgozás, hanem

John Carpenter 1978-as klasszikus Halloweenje a modern horrorfilm megkerülhetetlen mérföldköve. Bár megvannak a határozott előképei, mégis az idilli kertvárosban játszódó filmben álltak össze először azok a klisék, amelyekből később kinőhetett a ’80-as éveket meghatározó slasher alzsáner.

Figyelemreméltó merészség olyan filmmel debütálni a magyar családok hivatalos évében, mint azt Szilágyi Zsófia tette az Egy nappal. Jobban mondva az a figyelemreméltó, hogy ez már merészségnek számít a közbeszéd intoleranciára, megbélyegzésre és kirekesztésre épülő mindennapos, cinikus reflexei között.