KULTer.hu - film
22
archive,paged,category,category-filmkritika,category-22,paged-32,category-paged-32,ajax_updown_fade,page_not_loaded

film

  • Dévai Laci:
    Egy fiktív konklávé története

    Nanni Moretti tizenegy évvel ezelőtt A fiú szobája című filmjével már elhozott egy Arany Pálmát Cannes-ból. Öt évvel később, a Silvio Berlusconi választási bukását bemutató Il Caimanoval „csak” a jelölésig jutott, legújabbi mozija, a Van pápánk! pedig szintén a

  • Labádi Róbert:
    Amerikai asszociációk

    Merész vállalkozásnak tűnik Terrence Malick „élet és halál” kérdéseivel foglalkozó eposza. A konzervatív közönség valamelyest joggal gondolhatja, hogy Bergmant és Tarkovszkijt leszámítva keveseknek sikerült húsbavágóan ábrázolni filozófiai problémákat mozgóképen. Malick megpróbálta. Kérdezett, releváns választ azonban nem adott. Talán nem

  • Kozma Leila:
    Karakterek kíméljenek!

    Az SOS Szerelem pár éve együgyű bájával lopta be magát a magyar moziközönség szívébe. A szponzorok termékeivel túlzsúfolt és erőltetett humortól elnehezülő folytatásnak viszont nem jósolnék nagy jövőt. Hacsak az amerikai közönség rá nem harap. Sas Tamás ugyanis külföldre

  • Dani Áron:
    Vissza a csúcsra!

    A Burdzs Kalifa ugye a Föld legmagasabb toronyépülete, és ahogy az előzetesekben és az egyik plakáton is nyilvánvalóvá tették, a legújabb M:I-film egyik leglátványosabb akciójelenete is itt játszódik. Mindezek tudatában sem csorbul az élmény, képes az újdonság erejével hatni. De ami

  • Kaszás Dávid:
    Ne játszd újra, Sam!

    A „felzet” ezúttal a jenki filmváros és követőinek kóros ötlethiányát demonstráló remake-mániára utal, bár szólhatnék egyéb tünetekről: franchise-facsarásról, reboot-robotról, adaptációk alattomos alkalmazásáról, blockbusterek és látványpornók elszaporodásáról, előzmények-folytatások légiójáról…

  • Labádi Róbert:
    Itt a vége – fuss el véle?

    Kis szerencse kell hozzá, hogy valaki kedden este üljön be az új Lars von Trier-filmre. Legtöbbünknek mindössze annyi előzetes tudás van a birtokában, hogy a moziteremben sérülékeny bolygónk egy másik égitesttel találkozik. A nézőnek bizonyára jól esik, hogy beköltözhet

  • Dani Áron:
    Az élőszereplős rajzfilm

    A belga képregények először francia nyelvterületen hódítottak, majd a világon mindenütt. De hogy biztosra menjenek, most a filmipart is igyekeznek igájuk alá hajtani. Eleinte adta magát a rajzolt forma, mára viszont nemcsak Asterix és Lucky Luke, hanem az olyan

  • Berényi Csaba:
    Csak lazán, csak némán

    A nővérem mondta egyszer, hogy a rendező személye abszolút másodlagos egy filmnél. A sztori számít. Az is persze, de amint lesz időm, leültetem Nicolas Winding Refn Drive-ja elé – még egy ilyen húsbavágó ellenpéldát ugyanis keresve sem találhat. A

  • Labádi Róbert:
    A bőr, amelybe nem férek

    Milyen az, amikor egy identitásválságban vergődő, szociokörképbe illő, harsány karaktereiről, vágyakban tobzódó történeteiről ismert spanyol filmrendező kezébe akad egy rideg, horrorisztikus, rejtett motivációkat felvonultató francia bűnügyi regény? Első nekifutásra nem könnyű elképzelni ezt a furcsa elegyet, pedig Almodóvar legújabb

  • Dani Áron:
    Mit csinál Hugh Jackman?

    Az előzetesek alapján kissé gúnyosan a „szegény ember Transformers-ének” kezdtük csúfolni a boxoló robotokról mesélő Vasököl című mozit. Öncélú harcjeleneteit viszont – amelyek miatt egyáltalán kitalálta ezt valaki – normális kerettörténetbe sikerül ágyaznia, ami a Transformers-filmekről egyáltalán nem mondható

KULTprogramok

<< 2018. Sze. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum