KULTer.hu - vizuálkult
21
archive,paged,category,category-vizkult,category-21,paged-94,category-paged-94,ajax_updown_fade,page_not_loaded

vizuálkult

  • Boldog Zoltán:
    Popopera a bábszínház mozivásznán

    Egy jó előadásról azért nehéz bármit mondani, mert amit leírsz, szükségszerűen kevesebb annál, ami történt. Egy operáról pedig a hozzáértő recenzensnek azért lenne könnyű fecsegnie, mert ismeri a sztorit, tisztában van azzal, mi is az a magas cé, ki

  • Csanda Máté:
    Gumibotos közelharcok, csokoládéba mártott Márai és sosemvolt uniós projektek

    Oskar Čepan-díjasnak lenni jó. Szlovákia talán legrangosabb képzőművészeti kitüntetése többé-kevésbé a magyar Derkovits-ösztöndíjjal rokonítható. Évről évre olyan, Szlovákia területén élők és alkotók pályázhatnak rá, akiknek főiskolai papírjuk van róla, hogy művészek, ugyanakkor azt is igazolni tudják, hogy nem töltötték

  • Ottroba Anna:
    Egy életmű autopsziája, avagy Pasolini Szegeden

    Fassbinder és Tarr Béla mellett Pasolini csillaga is helyet kapott a szegedi Grand Café univerzumában. A művészmozi a Kalligram Kiadó által készített Pasolini-sorozat apropóján, és a rendezőgéniusz iránti elkötelezettségből szervezte meg és bonyolította le családias hangulatban a szimpóziumot.

  • Dani Áron:
    Az élőszereplős rajzfilm

    A belga képregények először francia nyelvterületen hódítottak, majd a világon mindenütt. De hogy biztosra menjenek, most a filmipart is igyekeznek igájuk alá hajtani. Eleinte adta magát a rajzolt forma, mára viszont nemcsak Asterix és Lucky Luke, hanem az olyan

  • Brunner Zsanett Anna:
    Üdvözletünket küldjük a hatvanas évekből!

    A Ludwig Múzeum padlóján egy kopottas, fekete fényképalbum hevert árván. Egy letűnt kor farzsebéből eshetett ki. Visszajuttatni nem tudták gazdájához, így hát a benne lévő fényképeket zavarba ejtő pontossággal felfestették a hatalmas fehér falakra, hogy mi, a későbbi kor

  • Berényi Csaba:
    Csak lazán, csak némán

    A nővérem mondta egyszer, hogy a rendező személye abszolút másodlagos egy filmnél. A sztori számít. Az is persze, de amint lesz időm, leültetem Nicolas Winding Refn Drive-ja elé – még egy ilyen húsbavágó ellenpéldát ugyanis keresve sem találhat. A

  • Labádi Róbert:
    A bőr, amelybe nem férek

    Milyen az, amikor egy identitásválságban vergődő, szociokörképbe illő, harsány karaktereiről, vágyakban tobzódó történeteiről ismert spanyol filmrendező kezébe akad egy rideg, horrorisztikus, rejtett motivációkat felvonultató francia bűnügyi regény? Első nekifutásra nem könnyű elképzelni ezt a furcsa elegyet, pedig Almodóvar legújabb

  • Dani Áron:
    Mit csinál Hugh Jackman?

    Az előzetesek alapján kissé gúnyosan a „szegény ember Transformers-ének” kezdtük csúfolni a boxoló robotokról mesélő Vasököl című mozit. Öncélú harcjeleneteit viszont – amelyek miatt egyáltalán kitalálta ezt valaki – normális kerettörténetbe sikerül ágyaznia, ami a Transformers-filmekről egyáltalán nem mondható

  • Kozma Leila:
    Egységben az erő

    Miközben a kezdő képsorokat, az arab fiúcskák kopaszra borotválását nézem, elfog kissé a kétségbeesés. Tágra nyílt, rettegő tekintettel bámulnak rám a vászonról. Meglehetősen kényelmetlenül érzem magam. Denis Villeneuve legújabb háborús drámájában a Közel-Keleten zajló vallási háborúk pusztítását mutatja be.

  • Szabó Anett:
    Egy meg nem értett depresszió-dráma

    Lehetséges, hogy sokaknak csalódást okozott a mozikban nemrégiben bemutatott Jodie Foster – Mel Gibson-film. Ennek legfőbb oka talán az, hogy a lefordított – mások szerint inkább félrefordított – cím és a trailer is vígjátékot sugall. Azonban, kedves filmrajongók, ezt

KULTprogramok

<< 2019. okt. >>
hkscpsv
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum