KULTer.hu - Ég és föld között – Márai Sándor emlékezete
49345
event-template-default,single,single-event,postid-49345,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Ég és föld között – Márai Sándor emlékezete

2014. feb. 17. - 19:00

1073 Budapest


Boscolo Budapest, Erzsébet krt. 9-11.


Márai-est
“Kávéház nélkül nincs irodalom.” – a New York Művész Páholy mottója Márai Sándortól származik. 2014-ben épp 25 éve hunyt el Márai Sándor, a modern magyar irodalom egyik legismertebb és legelismertebb alkotója, az egyik legkülönösebb sorsú 20. századi magyar író.

A Márai Sándor emlékére rendezett estre a hivatalos meghirdetés előtt már több százan jelentkeztek, ezért a vezetőség úgy határozott, a program immáron harmadjára, a Kávéház hagyományos Mélyvíz terme helyett a Boscolo Hotel – New York Palota RÓMA termében kerül megrendezésre.

A beszélgetés különös hangsúllyal érinti Márai emigrációban töltött éveit, az olaszországi emlékeket, az emigrációban született alkotásokat, s a levelezést.

Az est beszélgetőpartnerei más-más szállal kapcsolódnak Márai Sándorhoz.

Szőnyi Zsuzsa szerkesztő, Szőnyi István festőművész lánya, Triznya Mátyás festőművész felesége a nyugat-európai, római emigráció egyik kulcsfigurája. Férjével Rómában lévő otthonukban hozták létre a Triznya kocsmát, ami vendégség-találkozóhely, művészeti szalon, az emigráció egyik legfontosabb központja lett. Szőnyi Zsuzsa a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztője volt a kezdetektől, segítette az emigrációban született könyvkiadást, támogatta az alkotókat. Legendás barátságáról Cs. Szabó Lászlóval és Márai Sándorral több könyv is mesél, melyeket ő írt, szerkesztett. Márai Sándor 1960-tól 1988-ig több mint száz levelet váltott a Rómában élő Szőnyi Zsuzsával.

Fried István irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának társelnöke. Egyetemi tanár, a Márai-életmű egyik legszakértőbb kutatója, számos kötet, tanulmány szerzője, melyek a Márai-köteteket, a Márai-életművet helyezik el a magyar és a világirodalomban.

Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Római Magyar Akadémia korábbi igazgatója, fő kutatási területe a magyar-olasz kapcsolatok története, az olaszországi magyar emlékek. Márai Sándor olaszországi éveinek tudója Márai Nápolyban, a Posillipo-félszigeten, majd Salernoban töltött éveiről mesél majd az esten.

Nagy Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Kötődése kettős: először hangoskönyben mondta el Márai Sándor 1938-ban írt regényét, az Eszter hagyatékát, majd a történet eleven fájdalmakat cipelő nőalakját, Esztert alakította a 2008-ban bemutatott, Sipos József rendezte Eszter hagyatéka című filmben. A filmből részletet tekintünk meg az esten.

Paál Zsuzsanna képzőművészre Márai Sándor Négy évszak című kötete (amit a Füveskönyv előzményének és kiegészítőjének tartanak) volt nagy hatással, ezeket a prózai epigrammákat dolgozta fel Négy évszak inspirációk című képeiben. A képeket és a Márai-szöveget összefoglaló kötetben is megismerhettük, melynek feldolgozásával 2010-ben színházi előadás is született.

A program megtekintéséhez előzetes regisztráció szükséges, jelentkezni a newyorkprogram@cafeandevent.eu címen lehet.