KULTer.hu - Elzenélt tánc, eltáncolt zene – Premier
51620
event-template-default,single,single-event,postid-51620,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Elzenélt tánc, eltáncolt zene – Premier

2014. máj. 6. - 19:30

1095 Budapest


Művészetek Palotája, Komor Marcell utca 1.


Elzenélt tánc
A Közép-Európa Táncszínház 25. jubileumi ünnepi évadának ötödik és egyben utolsó koprodukciós bemutatója a május 6-ai Elzenélt tánc, eltáncolt zene című előadás.

A produkció méltán hivatott képviselni egy olyan negyed évszázados múlttal rendelkező társulat munkájának gyümölcsét, mely alázatos és nyíltszívű zarándokként aktívan keresi és kutatja a tánc jövőépítő lehetőségeit.

92 regiszter, 5 manuál, 6804 síp – a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonáján végtelen számú és összetételű hang szólaltatható meg, kombinációs lehetőségeinek nincs határa. Ezek azonban csak számok, azokból pedig nem lesz zene. Szerencsére azonban az elmúlt években jó néhány olyan művészt hallhattunk a Művészetek Palotája orgonás koncertjein, akik tudtak élni a hangszer különleges adottságaival, és azokat a zene sokszínűségének a szolgálatába tudták állítani.

Egyikük Fassang László, aki – mint egy interjúban elmondta – kísérletezéshez is ideális hangszernek tekinti a hangversenyterem orgonáját, s a határtalanságot műfaji értelemben is gondolja. A Müpa orgonakoncertjeitől már eddig sem volt idegen az irodalom, a fény- és a filmművészet, a nép- és a világzene, ezúttal viszont koreográfia kapcsolódik a már önmagában is izgalmas orgonamuzsikához. A koncepció annyiban nem rendhagyó, hogy zene és tánc ősidők óta együtt élnek. Ez a kapcsolat hol szorosabb, hol lazább, hol hiányzik. Johann Sebastian Bach műhelyében már többnyire olyan tánctételek íródtak, amelyek önmagukért beszélő, szuverén zeneművek, és csupán hangvételben, karakterben utalnak egy-egy korabeli táncra. A koncert első részében ezekből hallunk gyönyörű válogatást.

Az est második felében fordul a kocka. Olyan zenék szólalnak meg, amelyeknek a születésében nem játszott szerepet a tánc, viszont – íme, az ősi kapcsolat bizonyítéka – magukban hordozzák a tánc lehetőségét. Ezek a művek a Közép-Európa Táncszínház új művészeti vezetője, Kun Attila koreográfiáiban kelnek életre.

Program:

I. Elzenélt tánc – szóló orgona
Rameau: Les Indes galantes – részletek
Buxtehude: Gigue fúga, BuxWV 174
J. S. Bach: G-dúr fúga “À‎ la gigue”, BWV 577
Mozart: Lipcsei gigue, K. 574
Alain: Három tánc

II. Eltáncolt zene – orgona és koreográfia
Improvizáció
Alain: Gyász a Három táncból
Ligeti: Volumina
J. S. Bach: Erbarm dich mein, o Herre Gott BWV 721

Közreműködnek a Közép-Európa Táncszínház művészei: Jakab Zsanett, Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Palcsó Nóra, Frigy Ádám, Ivanov Gábor, Kovács Péter, Mádi László.
Díszlet-jelmez: Horányi Júlia.
Színpadi látvány: Hrotkó Bálint, Szemerey Bence (Fényművek).
Orgona: Fassang László.
Koreográfus: Kun Attila.