KULTer.hu - Székely Csaba: Vitéz Mihály (bemutató)
58890
event-template-default,single,single-event,postid-58890,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Székely Csaba: Vitéz Mihály (bemutató)

2015. feb. 6. - 19:00

Szombathely


Weöres Sándor Színház, Akacs Mihály utca 7.


VitézMihály_proba_sajto2

Székely Csaba Vitéz Mihály című komikus történelmi tragédiája a Weöres Sándor drámapályázat díjnyertes műve. 2015. február 6-án (péntek) 19 órakor mutatják be először a szombathelyi Weöres Sándor Színház Márkus Emília termében.

A komikus történelmi tragédia története 1594 és 1601 között zajlik, ahogy Székely Csaba a Vitéz Mihály kapcsán összefoglalta: „Erdély története mindig is zűrös volt, de a tizenhetedik század elejére a történelem szereplőinek sikerül végzetesen összebonyolítaniuk itt az eseményeket. A Vitéz Mihály címszereplője a legismertebb román nemzeti hős, majd minden romániai városban áll szobra. A karizmatikus Mihály vajda egymás ellen fordítja a székelyeket és a magyarokat, és simán elfoglalja Erdély trónját – erről a periódusról szól a dráma. Előbb foglalkoztatni kezdtek az ide vezető események, majd egyre jobban kezdett érdekelni maga Mihály. Az a folyamat érdekelt, hogyan válik egy ismeretlen kereskedő akkora manipulátorrá, hogy könnyedén egymás ellen fordít két népet, ez ma is nagyon aktuális. Felfedeztem Mihályban a kalandvággyal megáldott karrieristát, akiben jól megfér egymás mellett a tisztesség és álnokság; akinek az élet egyszerre mulatság és taktika; aki ritkán mond igazat, a hazugságait viszont komolyan gondolja; aki attól fogva, hogy ráérez a hatalom ízére, megállíthatatlanul tör előre. Egyszóval megláttam benne a mai politikust.”

Béres Attila, a Weöres Sándor Színház főrendezője kiemelte: “Számomra a legfontosabb és a legérdekesebb a Vitéz Mihály c. darabban az ember és a hatalom viszonya. Azt a kérdést próbáljuk körüljárni, hogy hogyan hat a hatalom az emberre, hogyan változtatja meg a személyiségét, a hitét, a gondolkodásmódját, az egész életét. És főleg azt, hogy miért? Miért deformálja már-már szükségszerűen az embert a hatalom? Mik ennek a fokozatai? Megállítható ez a folyamat? Létezik-e a barátság a hatalommal bíró ember körül? Ez a darab, végtelenül humoros nyelvezetével, egy igencsak ironikus, már-már a groteszk határát súroló kórkép a máról… Ha úgy tetszik ez is egy karikatúra.”

Szereplők:

Mihály, krajovai bán, majd vajda / Bajomi Nagy György
Sztanka, a felesége / Csonka Szilvia
Mihálcsa, bojár / Szerémi Zoltán
Petrosz, kém / Mertz Tibor
Dorina, Mihály nagyanyja / Németh Judit
Sztroje, gazdag bojár, Mihály barátja / egy vallon lovag / Szabó Tibor
Radu, előbbi testvére / egy vallon lovag / Kálmánchelyi Zoltán
Preda, előbbi testvére / egy vallon lovag / Matusek Attila e.h.
Báthory Zsigmond, Erdély fejedelme / Miklós, Mihály fia / Jámbor Nándor e.h.
Báthory András, bíboros, majd fejedelem / Sztojka, bojár / egy főúr / Balogh János
Makó György, székely főkapitány/ Novák, zsoldoskapitány / Basta, császári generális / Horváth Ákos
Velika, erdélyi udvarhölgy / egy szajha / Hartai Petra e.h.
Sennyei Pongrác, erdélyi tanácsúr / Mihály szolgája / Kelemen Zoltán
Ravazdi György, erdélyi tanácsúr / Vass Szilárd
Kornis Mihály, erdélyi tanácsúr / árus / egy székely / Endrődy Krisztián
Fehler, prágai hivatalnok / egy szajha / egy fiú / Edvi Henrietta e.h.
Spiegl, prágai hivatalnok / egy szajha / Tudora, bojárlány / Fekete Linda
Blende, prágai hivatalnok / Vlahovics Edit
I. Rudolf, német-római császár / Avass Attila
Mátyás főherceg, a császár öccse / Szabó Róbert Endre
hivatalnokok a prágai udvarban / mindenki
katona / mindenki
urak, mulatozók, nép / mindenki

Közreműködők:

Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Csatazenék dobra: Vörös Emil
Kellékes: Jenei Ágnes
Súgó: Balogh Lívia
Ügyelő: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: M. Kapornaki Rita

Rendező: Béres Attila