A paródia műfaja az utóbbi évek kortárs magyar irodalmában egyre inkább előtérbe került. Gondoljunk csak a Hévíz folyóirat idén megjelent A másik forradalom – Alternatív ötvenhat című antológiájának több szövegére vagy a Hévízben megjelenő Bödőcs-írásokra.

A KULTerdő sorozat legutóbbi eseményén az Apkorif folyóirat szerkesztői, „veress dani”, Gál Soma, Nyerges Gábor Ádám, valamint a folyóirat első könyvpályázatának győztese, az elsőkötetes Szendi Nóra mutatkoztak be a Nagyerdei Víztoronyban a LÉK irodalmi kör tagjai előtt.

Aronofsky filmjét nem lehet megérteni a bibliai történet alapján, mint ahogyan Noé bibliai történetének előzményeit sem lehet megérteni csak a Bibliából. Kortörténeti ismeretek kellenek hozzá, valamint az ókori és keleti irodalmak ismerete.

Nehéz helyzetben van az az irodalmár, légyen akár alkotó, akár kritikus, aki valamiféle szabatos állítást akar megfogalmazni az online irodalom előnyeiről és/vagy hátrányairól anélkül, hogy a közhelypuffogtatás hibájába esne…

Az Apokrif ez évi első száma nemcsak Horror Pista munkái miatt tekinthető különlegesnek, hanem az országos terjesztésre való átállás miatt is. A negyedévente megjelenő lap borítóján egy besúgóval együtt a Kádár-korszakot idéző úttörők vonulnak fel, de a zavarodott világ,

Korábban még nem volt olyan rendezvény, amely lehetővé tette volna, hogy a hazai felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó irodalmi és kulturális műhelyek/folyóiratok tagjai/szerkesztői közösen tárgyalják meg a működésbeli funkcionális és stratégiai eltérések jelentőségét és a kortárs magyar kulturális élet jelenségeinek generációs

Pilinszky Jánosra emlékezett a Tiszatáj 2011 decemberi számában, a költő ugyanis kilencven éve született, a lap ennek alkalmából rendezett beszélgetésén Urbanik Tímea irodalomtörténész Takács Zsuzsa költőt és Hankovszky Tamást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárát kérdezte február 28-án, a

Most első alkalommal látogatott el az Apokrif irodalmi folyóirat csapata a Debreceni Egyetemre, mégpedig a LÉK irodalmi kör meghívására. Az ELTE lapjának szerzői és szerkesztői először a folyóirat történetéről meséltek az érdeklődőknek egy baráti beszélgetés keretében, majd felolvastak már

Volt itt minden, ami egy felolvasóesthez kell, részemről még némi hiányérzet is, de erről csak később. Egyelőre szorítkozzunk a tényekre: az Apokrif irodalmi folyóiratának köre szeptember 26-án  megtartotta évadnyitó estjét, melynek az új, rendszeresíteni kívánt helyszín, a Csendes Létterem

A farsang jegyében immár hagyománnyá vált, hogy az ELTE BTK irodalmi lapjának, az Apokrifnak szerzői komolytalan tematikájú írásokból, illetve kortárs költők és egymás szövegeinek paródiáiból állítják össze februári felolvasóestjüket.