KULTer.hu - Ayhan Gökhan
891
archive,paged,tag,tag-ayhan-gokhan,tag-891,paged-2,tag-paged-2,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Ayhan Gökhan

  • Ayhan Gökhan:
    „Az írással bizonytalanságot vállal az ember”

    A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az elmúlt években Kreatív Írásra járt, azóta kötettel rendelkező költőkkel készített interjúkból, valamint a szerzők – Babiczky Tibor, Ijjas Tamás, Ughy Szabina, Pion István, Simon Márton, Toroczkay András és Ayhan Gökhan – verseiből fog megjelenni

  • Lapis-Lovas Anett Csilla:
    Hogy el ne vesszen

    Most, hogy betöltöttem a huszonötöt, a két világrendszer csatájára nem emlékszem, a ledőlt falak helyén a már megkopott újakat látom, a frissen mázolt kerítések fényét elfelejtettem – most, hogy nekem kellene folytatni elölről, nem korai még nekem megtanulni élni?

  • Ayhan Gökhan:
    Ayhan Gökhan versei

    Oláh Gábor: Napló a napló szép, tehát problematikus pontja nem olyan kínos, nagy baja, mint túlkapásai, hiúságpontjai. az óriás, csapatnyi nemzedék bajnoka nem te voltál, Gábor. egy műélet szakadt be, életműve a napló, akár a tested is, lírai megfeledkezés.

  • Biró Vivien:
    „Zavarodott világ a megsemmisülés küszöbén”

    Az Apokrif ez évi első száma nemcsak Horror Pista munkái miatt tekinthető különlegesnek, hanem az országos terjesztésre való átállás miatt is. A negyedévente megjelenő lap borítóján egy besúgóval együtt a Kádár-korszakot idéző úttörők vonulnak fel, de a zavarodott világ,

  • Lapis-Lovas Anett Csilla:
    Egységes fenség

    „Amikor hazaérünk, / Egy jégcsapot nyújtasz / Felém, kóstold meg, / Mondod, Finnország / Íze van.” Acsai Roland előző, 2008-as kötete, a Két ég satujában Finnország távoli tájait hozta közelebb az olvasóhoz. Új könyve, a Hajnali kút szintén egy

  • Ayhan Gökhan:
    Ayhan Gökhan: második félreértés, harmadik félreértés (versek)

    második félreértés Annyi energia szabaduljon fel belőlem, amennyi elég egy műalkotáshoz. Manapság, kedves uram, nincs remekmű, nincs Schiller és Bergman. A harmónia először a zenéből veszett ki. Fél évig tanultam komolyzenét, a hegedűmmel aludtam, simogattam, mint egy nőt, az

  • Herczeg Ákos:
    Öröklött idegenség

    Ayhan Gökhan első verseskönyvében kívül-belül sötét tónusok uralkodnak, amelyet – ahogy a borítón látható Nádas-fotón is látszik – azért át-átjár a napfény: benne az elmúlásra, a hiányra hol a hit, hol a szeretet kínál alternatívát. A remény ugyanakkor csalóka

  • Jován Katalin:
    „A retinánkig ér a világ, ott van a végem”

    A víz szürke hullámzásából bójaként mered ki egy narancskabátos emberforma. Az alak hátán „everything is miracle” felirat: megtestesülés.  A Műút legutóbbi (LV/6.) számának borítója a testben formát öltő misztikum problémáját ülteti el a folyóirat vizuális és verbális szférájában.

  • Ayhan Gökhan:
    Ayhan Gökhan: Fotelapa, Utoljára (versek)

    Fotelapa „Várod, hogy a fotel feláll, legyint“ (Nemes Nagy Ágnes) „Hány bőrt kell még lehúznom rólad, apám?“ (Györe Balázs) A fotelben ül apád. Mióta ott ül (a fotelt pár éve kidobták ismerős kezek), azóta nem ismered. Keveset beszél. Amikor

  • Gadóczi Ibolya:
    Csak őszintén

    Betegség és halál. Megrendítő emberi tapasztalatok, melyekről lenne kibeszélni- és írnivaló, a mindennapokban azonban inkább hallgatunk róluk. Azok számára, akik 2010. november 16-án ellátogattak a Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiumának előadótermébe, világossá vált, lehetséges a róluk való beszéd és

KULTprogramok

<< 2019. okt. >>
hkscpsv
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum