KULTer.hu - Berényi Csaba
187
archive,tag,tag-berenyi-csaba,tag-187,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Berényi Csaba

  • Berényi Csaba:
    A Führer meztelen

    Az új-zélandi Taika Waititi van annyira eredeti rendező, hogy hollywoodi belépője, a Thor: Ragnarök után ne merevedjen bele a kényszeres giccs és nagyotmondás pózába. A nemzeti szocializmusból gúnyt űző Jojo nyuszi a legkevésbé sikerült alkotása, de még így is masszív

  • Berényi Csaba:
    Akik későn halnak

    Az ír az a film, amivel Scorsese visszatekint elegánsan agresszív gengsztereposzainak aljas utcáira, mégis egy azoktól merőben eltérő nézőpontból mesél. Legújabb munkája nem szól másról, mint amiről a Beteg srác fejti ki összefoglaló elméletét a Trainspottingban: mindenki megöregszik, és

  • Berényi Csaba:
    Én vagyok Pagliacci

    A Joker könnyen lehetne egy ócska, művészieskedő újrázása Scorsese magányról, fanatizmusról, elveszettségről és belső tébolyról szóló remekműveinek, hiszen ugyanazokat a mélységeket kémleli, mégis valami egészen mást hoz felszínre. Todd Phillips filmje egyszerűségében provokatív, zavarba ejtően jól működő karakterdráma a

  • Berényi Csaba:
    Út a semmibe

    James Gray filmjében az a meglepő, hogy tulajdonképpen egy anti-sci-fi, ami kozmikus kérdések helyett elégikus hangon beszél a kiüresedésről és a megszállottság szülte magányról. Noha közhelyekből épít várat, és nem sokat tesz hozzá a műfaji kánonhoz, mégis van benne

  • Berényi Csaba:
    Az ártatlanság kora

    Tarantino, a videotéka alsó polcainak királya kilencedik filmjében romantikus lendülettel vall szerelmet a hollywoodi aranykor hőseinek. És mint minden nyílt érzelmi kitárulkozás, tárgyát tekintve szükségszerűen ez is egyszerre túlzó és leegyszerűsítő.

  • Berényi Csaba:
    Ó, halál, merre visz utad?

    Coenék vadnyugathoz intézett szerelmes levele egyszerre hajt fejet a pátosszal teli, revizionista western, valamint a kegyetlenül morbid fatalizmus előtt. A hat epizódból álló abszurd antológia közel sem a testvérpár legjobb munkája, de zanzásítva minden benne van, ami miatt rajongani

  • Berényi Csaba:
    Az ország, az udvar, a királynő és a szeretői

    Yorgos Lanthimos legújabb rendezése jónéhány elemet felvonultat a görög auteur szokásosan abszurd kelléktárából, A kedvenc mégis eddigi leginkább közönségbarát filmjének bizonyul.

  • Berényi Csaba:
    Mi mind egyéniségek vagyunk

    Reisz Gábor új filmje ugyanazon a játékosan elemelt, de őszinte hangon szólal meg, mint a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, mégsem tekinthető önismétlőnek. Naplószerű vallomástétel, ami ha nem is a szerző legmélyebb, de minden esetre a legszemélyesebb műve.

  • Berényi Csaba:
    Elveszett jelentés

    Ambiciózus film Az Úr hangja. Stanisław Lem esszészerű, történet- és cselekménymentes, de körömrágóan izgalmas tudományelméleti és létértelmező kérdésekkel aládúcolt regényét hígítja fel egy családi melodrámában. Pálfi György nagyon bölcsen nem a szó szoros értelmében adaptálja Lem könyvét, sokkal inkább

  • Berényi Csaba:
    Csak egy nap

    Figyelemreméltó merészség olyan filmmel debütálni a magyar családok hivatalos évében, mint azt Szilágyi Zsófia tette az Egy nappal. Jobban mondva az a figyelemreméltó, hogy ez már merészségnek számít a közbeszéd intoleranciára, megbélyegzésre és kirekesztésre épülő mindennapos, cinikus reflexei között.

KULTprogramok

<< 2019. aug. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum