„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” – ez a Madách-idézet jutott eszembe legelőször, amikor a sorrendben tizedik, az Alföld Stúdió tehetséggondozó programjának keretében kiadott antológia címével, a Nyugvó energiával találkoztam. Hiszen –

A 2016-os könyvhétre jelent meg Kollár Árpád legújabb kötete A Völgy, írta Tárkony címmel, amely a szerző első prózai munkája, valamint második gyerekkönyve. 

Miklya Zsolt neve bizonnyal sokaknak ismerősen cseng, hiszen a szerző gyerekkönyvei mellett Cérnatánc című kötetével a felnőtt közönséget is megszólítja. Legfrissebb gyerekvers-gyűjteménye Schall Eszterrel együttműködve jelent meg 2015-ben a Móra Kiadónál Végtelen sál címmel. Miklya lassan két évtizede publikál,

Szeptember az iskolakezdés hónapja, ilyenkor pedig fokozottabb figyelem irányul a gyerekekre, kamaszokra. Nem esetleges választás tehát az, hogy az Alföld első őszi lapszáma is a gyerek- és ifjúsági irodalmat helyezi a középpontba. A szépirodalmi rovatban elsősorban olyan szerzők műveit

A Felnőtt gyerekirodalom című kötet metaforikáját követve merül fel a címként felvetett kérdés, amely megválaszolása döntő lehet a gyerekirodalomhoz való viszonyulásban.

A Rügy mese egy tyúkról, akinek két vágya van: anyának lenni és repülni. Kérdés azonban, hogy kinek is szól ez a mese: a gyereknek vagy inkább a szülőnek? Hiszen végig az anyai perspektívából szembesülhetünk az eseményekkel, amelyek a szeretetre

Izsó Zita és Ayhan Gökhan feltűnt már íróként, fordítóként, szerkesztőként, 2013 őszén azonban új projektbe fogtak. Átjáró néven indítottak blogot, kultúra és közérzet alcímmel. Ennek apropóján kérdeztük őket.

A Naprendszer bejárásának egyszerűbb módja is akad, mint az űrutazás, nem kell mást tenni, mint kézbe venni Székelyhidi Zsolt Űrbe! című kötetét. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy ezen az utazáson egy alternatív világűrt járunk be, ahol az

A második KULTOK után KULTOK II. After címen folytatódott a beszélgetés az online folyóiratokról, építve a konferencia tapasztalataira, valamint felhasználva az arra érkező kritikai reflexiókat. Ennek köszönhetően olyan kérdések megvitatására is sor került, amelyek a MODEM-beli tanácskozáson nem vagy

A kortárs orosz irodalom, Kondor Béla és Szvoren Edina kerültek központba a legutóbbi Műút-számban. A Nincs, és ne is legyen című Szvoren-kötet kapcsán megjelent kritikák külön blokkot kaptak, s igen eltérő hangvételű szövegek jelentek meg itt, olykor egymásnak ellentmondóan