KULTer.hu - interjú
10917
archive,tag,tag-interju-2,tag-10917,ajax_updown_fade,page_not_loaded

interjú

  • Varga Ákos:
    Adaptációk nyomában

    Milyen különböző adaptációs módszerek figyelhetők meg Csáth Géza, Mészöly Miklós vagy épp Parti Nagy Lajos műveinek filmváltozataiban? Szükségszerűen hű lesz-e az adaptáció, ha az alapmű szerzője írta a forgatókönyvet? Megfilmesíthető-e a megfilmesíthetetlen? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a

  • Pótor Barnabás:
    Határok és medrek

    Tavaly megjelent, Szextáns című könyvét 2018 legjobb lírakötetének választotta a Moly felhasználóiból alakult zsűri – a friss Merítés-díjas Szeles Judittal egy debreceni söröző teraszán beszélgettünk.

  • Rácz Anna:
    Ég és föld között

    Egy helyi festőművésznő meghívásának eleget téve látogatott Izraelbe, miután már több jelentős utazást is tett a Közel-Keleten. Szakrális események helyszínein készült fotóiból közel harminc szerepel az OTP Bank Galériában rendezett kiállításon, ahol a belső utazásai ihlette, misztikus látásmódját tükröző festményei

  • Szirák Sára:
    Humorból lehet várat építeni

    „Képtelen egy pillanatra is megnyugodni, mindig izgul, hadar, dadog, lelkesedik. Kikotyogja a mozifilmek végét, és még mindig nem zavarja, ha a metrón beleolvasnak az újságjába. Író és humorista, aki leginkább író szeretne lenni. És humorista” – olvasható Tóth Eduról

  • Orbán Krisztina:
    Az északiaknak keményebb realizmus kell

    Kim Leine a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatta be – a Scolar Kiadó jóvoltából immár magyar fordításban elérhető – legutóbbi regényét, A szellemidéző és a tiszteletest. A kötetről, Luther nőképéről, a barokk realizmusról és a grönlandi olajmezőkről beszélgettünk a

  • Urbán Andrea:
    Az underground mint elsődleges valóság

    Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem a földalatti szcénát, az a szabadság lenne. Talán ezzel a kifejezéssel ragadható meg leginkább Legéndy Jácint legújabb, Földalatti Oltár című kötetének atmoszférája is. A költő-performerrel underground életérzésről, avantgárd költészetfelfogásról, intuitív alkotásról, valamint a versek vizualitásáról beszélgettünk.

  • Vigh Levente:
    Ritmikus áramlás, szaturnuszi lassúság

    Lanczkor Gáborral az újraolvasásról és -tervezésről, a fade-elt loopokként visszatérő témákról és motívumokról, a performativitásról és performanszokról, a különböző ritmusok egyidejű kattogásairól és gellert kapott mániákról, valamint a készülő köteteiről és a műfordítás helyzetéről beszélgettünk.

  • Barna Borbála:
    „Lehetek minden egyszerre”

    Naaz, a Hollandiában élő kurd énekes még csak 21 éves, de máris sokakat inspirált az élete. Pontosabban az, hogy nem félt megvalósítani az álmait annak ellenére, hogy a származása miatt nehezített úton haladt a zenei pályája. Idén már a

  • Juhász Tibor:
    A lelkesedés címszava

    A József Attila Kör néhány korábbi kezdeményezése volt annyira eredményes, hogy az egyesület égisze alól kikerülve is továbbműködjön. Ilyen például a hagyományteremtő szándékkal 2017-ben indított JAK Líraműhely, amely az idei évtől Amper Műhely néven várja az érdeklődőket. A régóta

  • Áfra János:
    „Nem embernek tekintjük a másikat”

    Az idei év egyik legizgalmasabb szépirodalmi vállalkozása Lesi Zoltán Magasugrás című kötete, amelynek versei elsődlegesen a nemi szerepek diskurzusban való alakulásának és narratívába íródásának folyamatát világítják meg. A Harmadik Birodalom időszakában aktív sportolók történeteit felidéző monológokat, valamint a Duchamp

KULTprogramok

<< 2019. dec. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum