KULTer.hu - Jelenkor
3197
archive,paged,tag,tag-jelenkor,tag-3197,paged-3,tag-paged-3,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Jelenkor

  • Balajthy Ágnes:
    2015 KULTkönyvei (TOP 10)

    Ennél sem leszünk már fiatalabbak – búcsúszik az ember kissé fájó szívvel az elmúlt esztendőtől, de abban legalább vigaszra lel, hogy 2015 legjobb verseit is idős emberek írták az öregedésről. A „legjobb” kezdetű minősítésekben persze van valami szubjektív: az

  • Makai Máté:
    Elképzelt jelen

    Az Esernyők a Kossuth téren a szerző bő másfél évtizedben keletkezett politikai és közéleti témájú értekezéseit tartalmazza, melyek aktualitásához – tekintve, hogy a rendszerváltás utáni évtizedekről egyre inkább kiderül: csak módjával teljesítették a „váltás” nagyreményű ígéretét – nem fér

  • Bihary Gábor:
    Jelenkori látogatók

    A jelértelmező vágtáját a papíron többnyire összekacsintások, kapcsolatok keresése irányítja egyik szöveghelytől a másikig. Ha paripánkat az áprilisi Jelenkor lapjain futtatjuk, akkor a felemelkedő porfelhőkben az emlékezet, trauma és a képzőművészet szavai válnak olvashatókká. Emellett egy az űrérzékenység mibenlétéről

  • Pogrányi Péter:
    Idegenbe szakadt otthon

    A magyar irodalom sajnálatosan gazdag emigráció-szövegekben: mintha alapállapota lenne a honvágy. Az elképzelt haza persze mindig messze van, legyünk országhatáron belül vagy kontinensnyi távolságra: a földrajzi távolságnak ehhez nincs köze.

  • O. Réti Zsófia:
    A Gagarin-nemzedék

    Hogy mit csináltunk a nyolcvanas években? Fiatalok voltunk, csókolóztunk, szeretkeztünk, dugtunk. Mindahányan; vérmérséklet kérdése, hogy ki melyiket. Vörös István új regénye, a Gagarin, avagy jóslástan alapfokon ennek az alapvetésnek a legújabb példája.

  • Eőri Brigitta:
    „Minden tücsökhöz más zenét keres”

    Markó Béla előző, Visszabontás című kötete és ez a mostani, a Festékfoltok az éjszakán nem csupán a naplójelleggel kapcsolódnak össze, hanem két másik kötettel is. Mindkettőjüket egy-egy haikukat tartalmazó könyv előzte meg, az Út a hegyek közt (2010) és a Boldog Sziszüphosz (2012).

  • Berán Eszter:
    Akkor sírok, ha nevetek

    Czapáry Veronika első könyve egy fejlődés nélküli fejlődésregény. A könyv egy a 2000-es években Budapesten élő fiatal nő történetét meséli el, aki hétköznapjaiban elmerül a főváros éjszakai életében, bulizásban és pasizásban, eközben azonban intenzíven kutatja saját belső világát: pszichoanalízisre

  • Csere Ágota:
    A szürke huszonhat árnyalata

    Be kell vallanom, hogy Miklya Anna előző könyveit nem olvastam. Mikor felemeltem a könyvesboltban az újdonságok között néhány példányban megbújó, kézbe simuló, keménykötésű kis könyvet, inkább csak megérzés vezetett, nem előzetes várakozás.

  • Nyirán Ferenc:
    (gyalog)galopp

    Szokás szerint ironikus címmel indítunk, ám ennek semmi köze a Monty Python-féle angol humorhoz. Sőt. Esetünkben a galoppozó költő „gyalogos” világszemléletére, az alul lévőkkel szolidaritást vállaló attitűdjére utal a cím.

  • Czapáry Veronika:
    Foglalkozása: kurva

    Miklya Anna eddig megjelent két regénye fontos állomás a női elbeszélés magyar vonatkozásaiban. A szerző nő, aki végre nőkről ír, nem álnéven, mint (a bizonytalan nemi hovatartozású) Spiegelmann Laura. Női főhősök állnak a középpontban, akiknek történetét a vallomásregényekhez hűen,

KULTprogramok

<< 2019. ápr. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum