-
„Most lámpát gyújtok, / körömnyire csavarom a lángot, / és a függőágyba telepszem.” Az Alföld júniusi számát a Gál Ferenc verséből idézettek szerint is lehet olvasni a meleg nyári estéken. Gál két költeménye mellett ez alkalommal a drámai műnem
-
Az őszi Eső központi témája a fény, melynek értelmezése köré szerveződnek a szépirodalmi szövegek. A metafizikai implikációktól sem idegenkedő versek és elbeszélések mellett persze recenziókat is olvashatunk, illetve a Magyarországon élő jemeni származású íróval, Ahmed Amrannal készült izgalmas interjú
-
Kritikakötetet összeállítani és kiadni látszólag a világ leghaszontalanabb vállalkozása, mint ahogy a kritikusi szakmát művelni is. Hiszen jól begyakorolt közhely, hogy hazánkban egyre kevesebben olvasnak szépirodalmat, így róla szóló szövegeket még ennél is kevesebben. Mert sok az infó, de
-
Manapság, ha az „eső” szót halljuk, elsősorban a fákat kidöntő viharokra asszociálunk. Pedig van itt egy folyóirat, amely Eső néven fut, melynek szerkesztői a nyári számot is színvonalas és izgalmas szövegekből építették fel. Az Eső „cseppjeiből” Matuz János novelláját,
-
Jó volt menni a fenyőavaron. A lehullott barna tűlevelek puhává tették lépteiket. Az utak kiszámíthatatlanul kanyarogtak, a fák félhomállyá szűrték a napsütést, csermelyek hangja kísérte vagy keresztezte ösvényeiket. Ittak a gyors vizekből, mert egyikük azt mondta, abból, amiben a
-
Mert „jó lenne már, ha meghalnám anyám / néztem a tükörbe reggel zuhanyozás / után, félébren még. üres voltam, / mint egy megkezdetlen szemeteszsák” – írja Jenei Gyula legújabb verseskötetében, amely minden eddigi kísérleténél sokkolóbban mossa el a határokat