KULTer.hu - könyvkritika
11998
archive,tag,tag-konyvkritika,tag-11998,ajax_updown_fade,page_not_loaded

könyvkritika

  • Veréb Árnika:
    Az idő üveglapjai

    Sándor Iván Amit a szél susog című regényének mintegy allegóriája a borítónak választott Caspar David Friedrich-festmény. Z., a vándor, bejárja fiatalkorának meghatározó helyszíneit, hogy egymás mellé helyezhesse az idő ködtengeréből előrenyúló sziklákat. Az emlékezet tájkép, a pillanatok együttállása korszakérzés.

  • Bódi Katalin:
    Téridő

    Az olvasói rajongás és a kritikusi elvárás természete nehezen tud elvonatkoztatni többkötetes szerzők esetében a korábbi munkákban megteremtett világoktól, a kitüntetett témák, az elbeszélőtechnikák, a nyelvhez, az irodalomhoz, a valósághoz való viszony jellegzetességeitől, ismétlődéseitől és innovációitól. Kedvenc szerzők új

  • Szabó Bernadett:
    „Dalod belső társalgás”

    Olty Péter 2019-ben jelentkezett első, Heteró közegben című verseskötetével, noha nem manapság kezdte költői tevékenységét. Első publikációi még 1998-ban jelentek meg a Holmiban, tehát a könyv több mint húsz év anyagát fogja át. A Heteró közegben kézbevételekor nem elhanyagolható

  • Fazekas Júlia:
    Bikakopogás „véletlen darabokban”

    „ány rozsdamentes tárgy / tartható benne a műben / mint száj előtt a csend / defektes ostinato” – ezek a contrapunctus című vers zárósorai, melyek összeolvasva fölfoghatók akár Székely Örs verseskötetének kulcskérdéseként is. Nem feltétlenül azért, mert ezen a

  • Sokacz Anita:
    A stagediving kockázata

    Ozsváth Zsuzsa írásait régóta figyelemmel kísérem. Magát író-költő-képzőművészként definiálja, a nagyváradi kulturális élet mozgatórugója, az Élő Várad Mozgalom és a FISZ tagjaként jó pár közös irodalmi megmozdulásban is részt vett. Festményeiből már nyílt önálló kiállítás – szerteágazó tehetség. Most

  • Nagy Hilda:
    Berendezkedés várakozásra

    Már az előző kötetekből is kiderült, hogy a szerző intenzív érdeklődéssel fordul az idő problematikája felé, amely akkor sem tekinthető előzmény nélkülinek – sem a magyar, sem a világirodalomban –, ha csak a 20. századig megyünk vissza, az erre

  • Béres Norbert:
    „Türelmesen”, „okosan”, „szilárdan”

    Szilasi László idei regényében egy nem hétköznapi szerelem sok évtizedes története elevenedik meg a komplementer elbeszélés keretében – miközben a narrátor Vajda Ilma és Gavenda „Gerenda” Péter a hatvanas évektől napjainkig tartó kapcsolatának alakulásáról tudósít, az elbeszélői hangot Ilma

  • Imre Lukács:
    A több kevesebb

    Solymosi Bálint második regényének főhőse 1994-ből, a megkeseredett művészlélek önkéntes száműzetésének állapotából tekint vissza vidéken töltött gyerek- és fiatalkorának, budapesti bohéméletének hányattatásaira.

  • Tukacs Tamás:
    „Minden ember egy szem búza”

    Valamilyen perverz módon mindig is igen kedves olvasmányom volt Országh Lászlónak egy 1974-ben megjelent tanulmánya, melyben az Amerikai Egyesült Államok magyar elnevezésének kialakulásával foglalkozott. Országh professzor nem kevesebb mint 32, furcsábbnál furcsább elnevezést gyűjtött össze, melyekkel a magyar sajtó

  • Pinczési Botond:
    Mit keresel? Trilógiát?

    Az első kötet (Pohárutca) után megjelent három verseskönyv már hasonlóbb líranyelvet működtet − értjük ezalatt a gondolatritmus által szervezett affirmatív mondatokat és a tematikus, motivikus kapcsolódásokat −, ami okot adhat a trilógiaként való értelmezésre. Azonban ennek ellentmond, hogy A

KULTprogramok

<< 2020. aug. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum