KULTer.hu - könyvkritika
11998
archive,tag,tag-konyvkritika,tag-11998,ajax_updown_fade,page_not_loaded

könyvkritika

  • Tukacs Tamás:
    A láthatatlan fény

    Tiszteletre méltó az a csökönyös következetesség, amellyel Jon Fosse norvég író több száz oldalon keresztül képes egyetlen nézőpontból, az elbeszélő szemszögéből, a szabad függő beszéd alkalmazásával elmondatni egy megindító történetet, legyen szó akár a magyarul már megjelent Melankóliáról, akár

  • Somoskői Beáta:
    A sosem volt jó

    Előzményregényt olvasni azért is érdekes, mert esélyt kaphatunk arra, hogy megértsük a korábban megismert fiktív világ eredőjét. Az Énekesmadarak és kígyók balladája önállóan, a regényfolyam részei nélkül is értelmezhető, ám a sorozat ismerői számára egy olyan könyv lehet, ami

  • Ware Anna:
    Tükörterem

    Sylvia Plath több tudományterületen is szinte kanonikus pozíciót tölt be: élete, munkássága és betegsége kiemelt jelentőségű mind az irodalomtudomány, mind a kultúratudomány, mind pedig a pszichiátria és a pszichológia képviselői, kutatói számára. Jelen tanulmánykötetben Plath maszkjai, személyisége, élet(műv)e, betegsége

  • Kiss Georgina:
    „úgyis egyedül / leszek”

    Gergely Ágnes legújabb könyve, a Még egyszer Firenzébe a művészetbe (és az életbe) való visszatérés dokumentumaként megteremti a múlt újraélésének lehetőségét – naplószerű verseskötet. Nem azért van ez így, mert a versek egyenként annyira közvetlenek, intimek, személyesek, azaz vallomásosak

  • Szemán Krisztina:
    Letűnőben

    Az Áttetsző viszonyok című, legújabb Krusovszky-kötet szövegei jó érzékkel tükrözik az általános korérzést – legalábbis azt a világról alkotott képet, benyomást, melyet az aktuális problémákkal és tapasztalatokkal tűzdelt jelenünk megképez. A kötetben megjelenő egyéni észrevételek lajstroma egyszerre a posztmodern

  • Lengyel Emese:
    A politika szolgálatában

    Bolvári-Takács Gábor történész, jogász, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára, a Zempléni Múzsa folyóirat alapító-főszerkesztője. Kutatásai főként a művészet és a politika 20. századi viszonyára fókuszálnak, számos forráskiadványt és könyvet jegyez szerzőként, valamint szerkesztőként. Az első kötete 2011-ben A művészet

  • Veréb Árnika:
    Az idő üveglapjai

    Sándor Iván Amit a szél susog című regényének mintegy allegóriája a borítónak választott Caspar David Friedrich-festmény. Z., a vándor, bejárja fiatalkorának meghatározó helyszíneit, hogy egymás mellé helyezhesse az idő ködtengeréből előrenyúló sziklákat. Az emlékezet tájkép, a pillanatok együttállása korszakérzés.

  • Bódi Katalin:
    Téridő

    Az olvasói rajongás és a kritikusi elvárás természete nehezen tud elvonatkoztatni többkötetes szerzők esetében a korábbi munkákban megteremtett világoktól, a kitüntetett témák, az elbeszélőtechnikák, a nyelvhez, az irodalomhoz, a valósághoz való viszony jellegzetességeitől, ismétlődéseitől és innovációitól. Kedvenc szerzők új

  • Szabó Bernadett:
    „Dalod belső társalgás”

    Olty Péter 2019-ben jelentkezett első, Heteró közegben című verseskötetével, noha nem manapság kezdte költői tevékenységét. Első publikációi még 1998-ban jelentek meg a Holmiban, tehát a könyv több mint húsz év anyagát fogja át. A Heteró közegben kézbevételekor nem elhanyagolható

  • Fazekas Júlia:
    Bikakopogás „véletlen darabokban”

    „ány rozsdamentes tárgy / tartható benne a műben / mint száj előtt a csend / defektes ostinato” – ezek a contrapunctus című vers zárósorai, melyek összeolvasva fölfoghatók akár Székely Örs verseskötetének kulcskérdéseként is. Nem feltétlenül azért, mert ezen a

KULTprogramok

<< 2020. Sze. >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum