Nem mondhatnám, hogy nehéz szívvel intek búcsút a 2016-os esztendőnek. Bár egy tízesfogatot ismét sikerült csatarendbe állítanom, a korábbi évek eksztatikus tapasztalatai idén csökkenő tendenciát mutattak. Tagadhatatlan, hogy a tavalyi év tragikus történései a zenei szcéna gerincét könyörtelenül, játszi

A kilencvenes évek zenei stílusátrendeződéseinek egyik nagy nyertese a Korn zenekar volt, amely úgy vált az akkoriban nu metálnak nevezett irányzat éllovasává, hogy egyszerre tartott távolságot a grunge és a tradicionális heavy metál jellegzetes jegyeitől, valamint az igazán durvának

„Minden, ami a Szigeten történik, az ott is marad!” – mondta egy török lány kacér kacsintással próbálván ellensúlyozni hanyag angolságát, ám ez az „in medias res” induló kultúraközi kommunikáció viszonylag hamar megfeneklett. Talán pont az egyet nem értés miatt,

Mielőtt bármit is papírra vetnék, tartozom egy vallomással. A 2002-ben megjelent Untouchables album óta csupán fél szemmel követem a Korn zenei pályafutását és hullámzó teljesítményét. A tavalyi év decemberében megjelent The Path of Totality albumot mégis tűkön ülve vártam,