„Az igazat megvallva fogalmam sincs” – kezdi esszéjét pályatársam, Gerőcs Péter a „Hogyan induljunk el a pályán?” kérdésre válaszolva, és ez egy nagyon szimpatikus kezdés, de valahogy az írás egészén nem érzem ezt az önreflektív gondolatot. Miközben másfelől nagyon

A norvég író regényében egy elvált, szüleit és testvéreit gyászoló férfi kormányt ragad, hogy visszanyerje az irányítást élete felett, míg végül kénytelen lesz felelős apaként fellépni és kigyógyulni rögtönzött Pán Péter-szindrómájából. Per Petterson kommunista írófigurája egy, a skandináv és

Az extrodæsia az extro és a daisia szavak összetételéből megalkotott kifejezés, a geodézia terminus átképzett változatának tekinthető. Az előtag cseréje rámutat a vizsgálódás irányának és metódusának sajátszerűségére: a

Egy szonettgyűjteményt tarthat az olvasó a kezében, amely a versek alatt rendre feltűnő dátumok tanúsága szerint 2013 és 2018 között írt szövegeket tartalmaz. Bár a formai egységesség első ránézésre egysíkúnak láttatja a kötetet, a versek világa nagyon gazdag és

Markó Béla Amit az ördög jóváhagy című kötetével ismét bebizonyította, hogy igazi formaművész. Az eredeti vagy módosított petrarcai szonettek bár rímképletüket tekintve igen sokszínűek, mindre jellemző a mesterien alakított forma. Még a kötet záródarabjára is, melynek címe Szabad szonett

Kukorelly Endre CéCéCéPé, avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé című könyvében a magyarországi államszocializmus bő (pontosabban inkább szűkös) négy évtizede egy lehetséges mikrotörténeti perspektívából tárul elénk.

Jász Attila új kötetét, a Belső angyalt leginkább ellentétes jelentésű fogalompárok alapján lehetne jellemezni, mint amilyen az immanens-transzcendens, a fény-sötétség, az emlékezés-felejtés, az archiválás-elmúlás vagy az élet-halál kettőse. A könyvben ezek a bináris oppozíciók nem zárják ki egymást, hanem

Ha pályáján és recepcióján végig tekintünk, láthatjuk, hogy Bereményi Géza párját ritkító szabadulóművészként bújt ki a ráaggatott címkék alól, önmaga újrapozicionálására érzékeny illuzionistaként használta a legkülönfélébb művészeti nyelveket.

Köznapi csodák és tragédiák; emberi derű és ború; jelentéktelennek hitt, mégis jelentős hatású pillanatok; sorsfordító felismerések; emlékezés, életösszefüggések – Molnár Krisztina Rita novellái az életet meghatározó feltételekről és körülményekről mesélnek.

A tengernek ugyan nincsenek, Fischer Botondnak azonban vannak történetei. Tavasz lesz, Corina című prózakötete mágia és realizmus határán egyensúlyozva kalauzol végig bennünket a Románia határvidékén élő nagykárolyi (és környéki) sváb közösség mindennapi életén, hiedelem- és hitvilágán. Mitikus alakok, különös