A végtelen univerzumok elmélete szerint a téridő sík és örök. Mivel a részecskék elrendeződése és kombinációja véges, ha kellő távolságba kerülünk egy adott ponttól (például saját magunktól), akkor találkozunk ugyanazzal (például önmagunkkal). Ez viszont csak a világ elrendeződésének ismétlődését

Szép kiállítású, jó fogású Zemlényi Attila új, Prae Kiadónál megjelent verseskötete. A puha fedélnek szilárd tartást ad a két borítófül, s ez a taktilis érzéklet Zemlényi verseinek érzékenységét és szilárdságát is megelőlegezi. Kontraszt van azonban a borítókép stilizált és

„És újra, újra köszöntelek, távoli és kedves barátom! Ha olvasod ezeket a sorokat, akkor nagy valószínűséggel már ismersz engem (legalább hallomásból). Ám Porfirij Petrovicsnak mégis kötelessége néhány szót szólni önmagáról – megköveteli a hivatali szabályzat.” (5.) – ezekkel a

Jó lett volna tiszta lappal indulni: Barnás Ferenc korábbi könyveinek ismerete nélkül olvasnom új regényét, az Életünk végéig címűt. Engem ugyanis elkerülnek a Másik halál főhősének tudat- és emlékezetvesztéses állapotai, így aztán az Életünk végéig szövegét olvasva sorra előszivárogtak

Kalapos Éva Veronika legújabb regénye, az F mint rendkívüli érzékenységgel viszi színre társadalmunk alsó középosztálybeli rétegének világát mind szociális, mind lélektani értelemben. A regény viszont a szereplők mindennapjainak realisztikus ábrázolásával párhuzamosan rendre beléptet jól azonosíthatóan fikcionális elemeket is, így

Weiss Manfréd, a XX. század eleji iparmágnás örököseinek II. világháború előtti és alatti személyes drámája adja Závada Pál legújabb történelmi regényének központi témáját. A dráma hátterében egy identitásbeli diszharmónia áll: a cselekmény idején már halott alapító atya birodalmának örökösei

Érdekes, de korántsem példátlan módját választotta Böndör Pál az énelbeszélésnek új kötetében, amely a Vásárlási lázgörbe címet viseli: a verses regénynek is felfogható könyvben az idő múlását az újabb és újabb fogyasztási javak és vásárlói szokások megjelenése jelzi, és

„Magyarországra egészen a közelmúltig nem volt jellemző a komoly filmelméleti kutatás, a külföldi szakirodalom fordításokkal, recenziókkal, konferenciákkal történő nyomon követése” – jelzi Pócsik Andrea Pethő Ágnes Múzsák tükre – Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben című, 2003-ban

Egymással kapcsolódó láncszemek, egymáson rendezetlenül heverő kötései és kötelékei a létnek. Mintha az antik görög filozófiai, valamint ószövetségi hagyományokból ismerhető, a lét nagy láncolatának tradicionális eszméjét idéznék a borítón látható motívumok.

Mihez kezdjek az íróval, akit svéd sztárszerzőként, könyvét pedig az év egyik fénypontjaként akarja eladni a kiadó, de az olvasók nagy része sosem hallott róla? A helyzet az, hogy Khemiri tényleg jó. Az indulása óta jó, és azóta csak