Jó lett volna tiszta lappal indulni: Barnás Ferenc korábbi könyveinek ismerete nélkül olvasnom új regényét, az Életünk végéig címűt. Engem ugyanis elkerülnek a Másik halál főhősének tudat- és emlékezetvesztéses állapotai, így aztán az Életünk végéig szövegét olvasva sorra előszivárogtak

Kalapos Éva Veronika legújabb regénye, az F mint rendkívüli érzékenységgel viszi színre társadalmunk alsó középosztálybeli rétegének világát mind szociális, mind lélektani értelemben. A regény viszont a szereplők mindennapjainak realisztikus ábrázolásával párhuzamosan rendre beléptet jól azonosíthatóan fikcionális elemeket is, így

Weiss Manfréd, a XX. század eleji iparmágnás örököseinek II. világháború előtti és alatti személyes drámája adja Závada Pál legújabb történelmi regényének központi témáját. A dráma hátterében egy identitásbeli diszharmónia áll: a cselekmény idején már halott alapító atya birodalmának örökösei

Érdekes, de korántsem példátlan módját választotta Böndör Pál az énelbeszélésnek új kötetében, amely a Vásárlási lázgörbe címet viseli: a verses regénynek is felfogható könyvben az idő múlását az újabb és újabb fogyasztási javak és vásárlói szokások megjelenése jelzi, és

„Magyarországra egészen a közelmúltig nem volt jellemző a komoly filmelméleti kutatás, a külföldi szakirodalom fordításokkal, recenziókkal, konferenciákkal történő nyomon követése” – jelzi Pócsik Andrea Pethő Ágnes Múzsák tükre – Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben című, 2003-ban

Egymással kapcsolódó láncszemek, egymáson rendezetlenül heverő kötései és kötelékei a létnek. Mintha az antik görög filozófiai, valamint ószövetségi hagyományokból ismerhető, a lét nagy láncolatának tradicionális eszméjét idéznék a borítón látható motívumok.

Mihez kezdjek az íróval, akit svéd sztárszerzőként, könyvét pedig az év egyik fénypontjaként akarja eladni a kiadó, de az olvasók nagy része sosem hallott róla? A helyzet az, hogy Khemiri tényleg jó. Az indulása óta jó, és azóta csak

Bérczesi Róbertnek, a hiperkarma frontemberének több mint tíz év folyamatos megpróbáltatás jutott részül, azonban a legtöbb akadályt saját maga állította fel, hogy elbukjon bennük. A Kiss Lászlóval közösen írt Én meg az ének sem felépítését, sem tematikai csomópontjait tekintve

A Puncs című regény az elmúlt évek tükrében különösen aktuálisnak mondható témát jár körül. A hatalmi helyzettel való visszaélés problémája a #MeToo-kampány keretében bejárta a média minden zugát, azonban jelen kötet ezt egy teljesen más szemszögből láttatja – már

Schein Gábor rendkívüli pontossággal individualizálja a rögeszme és a kiábrándultság, az elmagányosodás és a társas magány pszichodinamikáját, a normalitás és az őrület határán ingó emberi tulajdonságokból és tettekből alkotott ok-okozati összefüggésrendszer pedig akarva-akaratlanul is a saját őrültsége felé irányítja