KULTer.hu - Lengyel Imre Zsolt
2444
archive,tag,tag-lengyel-imre-zsolt,tag-2444,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Lengyel Imre Zsolt

  • Bódi Katalin:
    Hurrápesszimizmus

    A Boldogtalanság az Auróra-telepen az elmúlt évben jelent meg, s az azóta eltelt időben meglehetősen markáns kritikai vélemény alakult ki a JAKkendő-díjas szerző prózájáról: szinte egybehangzóan az utóbbi évek legerősebbjei közé sorolják pályakezdését, illetve az év végi körkérdésekben többen

  • Bihary Gábor:
    Működő utak

    Folyóiratnak lenni nem könnyű manapság. A támogatások megszűnése, illetve bizonytalansága ellehetetleníti a tervezést. Ölbe tett kéz és kesergő szív helyett annyit mindenképpen lehet tenni, hogy felhívjuk a figyelmet az értékes lapokra és a lapok értékeire. Nemrég indult Zelei Dávid

  • Evellei Kata:
    Az ellenállás megtestesülései

    Talán kissé szokatlan, hogy egy nyári táborban tudományos előadásokat hallgatunk, Németh Zoltán szereplése azonban kivételnek számított. Németh előző napi gondolatmenetét folytatva ezúttal a posztmodern irodalom (némileg talán vitatható terminológiával) areferenciális, szövegközpontú stratégiáit mutatta be – kissé szerencsétlen módon közvetlenül

  • Gesztelyi Hermina:
    Oroszra hangolva

    A kortárs orosz irodalom, Kondor Béla és Szvoren Edina kerültek központba a legutóbbi Műút-számban. A Nincs, és ne is legyen című Szvoren-kötet kapcsán megjelent kritikák külön blokkot kaptak, s igen eltérő hangvételű szövegek jelentek meg itt, olykor egymásnak ellentmondóan

  • Gesztelyi Hermina:
    A kritika kritikája

    A legfrissebb Műútban elgondolkodtató vita alakult ki Krusovszky Dénes új kötete kapcsán a magyarországi kritika jelenlegi helyzetéről, feladatairól, megközelítési módjairól. Minden jelenkori vagy jövőbeli kritikusnak érdemes szembesülnie a két markáns nézőpont ütközésével, és kialakítania saját álláspontját.

  • Jován Katalin:
    „vendége voltam”

    „Úton lenni boldogság…” – a Jack Kerouac-idézet a Műút folyóirat aktuális számának mottója. Majd belelapozva kezdetét veszi a barangolás egy vég nélküli labirintusban, melynek hangulatát az Olajos György által megálmodott borító is biztosítja a sárga „folyamból” kimeredő fehér „szigetek”

  • Papp Sándor:
    Zenit

    „Gondolatban megint ötéves vagyok, aztán megint nyolcéves vagyok, és megint kilencéves vagyok. És minden ugyanúgy van, mint egykor volt. Amikor még nem volt háború. Minden úgy van tehát, mint a háború kezdete előtt. Szeretném megérteni, hol rontottam el. Hogy

KULTprogramok

<< 2018. nov. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum