KULTer.hu - Magvető
12187
archive,tag,tag-magveto,tag-12187,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Magvető

  • Pótor Barnabás:
    Megközelített távolságok

    Szeles Judit második verseskötetében megtalálhatóak a debütáló Ilyen svédből már ismerős stíluselemek, poétikai eljárások, a 2016-ban megjelent kötetben domináns (ön)ironikus, humoros megszólalásmódot azonban egy sokkalta személyesebb, vallomásos-alanyi költészet váltja fel.

  • Szemán Krisztina:
    Ének a nyelv, nem logika

    Szabó T. Anna tavaly megjelent, Törésteszt című első novelláskötete után máris itt az újabb prózával való kísérletezés eredménye, a Határ. A főként férfi-nő kapcsolatokat középpontba állító első kötethez képest itt nagyban tágul a tematikai horizont, emellett az énelbeszélés válik meghatározóvá,

  • Domján Edit:
    Ma már nem ölök

    Reményeim szerint Szvoren Edinára nem csupán a szakma figyelt fel az elmúlt évtizedben. Ha más nem, a Jelenkor 30/30-as listája (az 1987–2016 között megjelent legjobb kisprózakötetekről) ráirányította a figyelmet a szerzőre, és a nagyközönség is nekifogott a Pertu, a

  • Szihalmi Csilla:
    Olvasással a gyógyulásért

    Lehetünk néhányan, akik egyetemi pályafutásuk hajnalán, valamilyen irodalmi szeminárium ürügyén be-bejárogattunk a szegedi bölcsészkar pasztellrózsaszín épületének abba a bizonyos Sík Sándor Irodalmi Olvasó nevű teremébe, ahol 2015. február 10-én Szilasi László óra közben rosszul lett. Epileptikus rohamokon esett át,

  • Mikoly Zoltán:
    „Nézzétek csak, itt van Tyll!”

    Újabb történelmi regénnyel jelentkezett Daniel Kehlmann, Tyll című kötete az idei könyvhétre jelent meg Fodor Zsuzsa fordításában a Magvetőnél. A regény legalábbis annyira történelmi, amennyire az volt az író számára a világsikert jelentő A világ fölmérése is.

  • Domján Edit:
    Csukott szemmel

    Krusovszky Dénes József Attila-díjas költő immár másodjára látogat el a próza birodalmába. Novelláskötete, A fiúk országa megírása (2014) óta – a kisregény műfaji mezsgyéjén könnyedén átlépve – a nagyregény ígéretföldjére érkezett.

  • Domján Edit:
    A jövő itt van, és sose lesz vége

    Fehér Renátó idén megjelent verseskötete, a (címében korszakot jelölő) Holtidény három mottóval indul. Három európai klasszikus, egy regény-, egy drámaíró és egy költő szövegrészletével. Mindegyik a várakozás terméketlen voltára, az idő, az életidő, s így az életünk elvesztegethető természetére

  • Domján Edit:
    Gyarlóság, Dumpf Endre a neved!

    Kedvelem Dumpf Endrét, ezt az okoskodó, fontoskodó, bár csak virtuálisan létező költőt, Parti Nagy Lajos teremtményét, annak ellenére, hogy bosszantó mértékben megdolgoztat. Felkelti az érdeklődést maga iránt (ki ez az alak, miért olyan ismerős?), de csak óvatosan csepegteti az

  • Pintér Viktória:
    Kijárni a verset

    Kántor Péter verseiben különös fogalmi holdudvart kap a járókelő kifejezés: reggel négy lábon, délben két lábon, este három lábon sétál valaki. Lépked az időben, valahol a nagyvilágban, de legtöbbször a Duna partján. Rója a jól ismert köreit, egyre mélyítve

  • Benke András:
    „Hol leszek ebben benne?”

    Tóth Kinga új kötetében a betegség nem metafora, szimbólum vagy állapot, hanem valóságos élet- és szövegműködés. Külső nézőpont ugyanis annak ellenére sem igen létezik, hogy a végletekig töredezett, egymásba átfutó, egymást keresztező prózafutamok szilánkossága a címben megnevezett stigmához viszonyul

KULTprogramok

<< 2018. okt. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum