KULTer.hu - próza
15708
archive,tag,tag-proza,tag-15708,ajax_updown_fade,page_not_loaded

próza

  • Bódi Katalin:
    Távirat

    Ma reggel egy meetinget indítottam az egyik videókonferencia-szolgáltató szoftverével, és hogy ne rám kelljen várni, öt perccel korábban léptem be – így sokadjára rendített meg a többiekre való várakozás közben a kiírás: „Waiting for others to join.” A karantén

  • Krizsai Fruzsina:
    Krizsai Fruzsina novellája

    Panel – Ez a szerencsétlen már megint azt hiszi, hogy cukorból van. És még a kurva ernyőt is bent hagyta az irodában. Zsuzsi kivágta a lakás ajtaját, és gyalog trappolt le a hatodikról. Pont annyira érdekelte a lift vagy

  • Hartay Csaba:
    Hartay Csaba novellája

    Szilencium  A szilencium azt jelenti, hogy csend, vagy valami hasonló. De még sincs kuss a teremben, valaki mindig mocorog, köhög, pofázik. Ani néni, a nevelőtanárnő pedig szúrós tekintettel figyel. És persze szinte mindig csak engem. Mi a fenét nézel,

  • Jassó Judit:
    Jassó Judit kisprózája

    Világtalanok  A vak kolléganő nem látja, hogy a mosdóban tegnap kitettek két flakon illatosítót az ablakpárkányra. Látom az arcán, hogy megérezte a friss virágillatot. Mosolyog. Mielőtt kilépek, reflexből felkapcsolva hagyom neki a villanyt. Minden reggel átmegyek az aluljárón. Az

  • Székely Márton:
    A te Hoszeined

    Farzane sebességet vált, száznegyvenre gyorsít, kikerül két taxist, megfordul a szembejövő sávban, újra gyorsít. Átveszi a jointot az anyósülésen ülő Alitól, elengedi a kormányt. A másik kezével a kézifék mellől kivesz egy vodkával teli termoszt, hátraadja. Majdnem karambolozunk, félrekapja

  • Tamás Dénes:
    Tamás Dénes regényrészlete

    Semmi kék  Kezdetben vala. Nem, nem a semmi vala. Hanem egy fénykép. Egy régi, fehér-fekete kép, a nyolcvanas évek elején készült, s mivel tudom, második osztályos voltam készültekor, a pontos évszámot is ki tudom számítani: 1982. Mintha számítana is.

  • Zabán Tamás:
    Zabán Tamás novellája

    A számonkérés  A délutáni nap akkorára dagasztotta az épületek árnyékát, hogy már csak egy vékony fényes sáv hasította ketté a frissen aszfaltozott iskolaudvart. Az uzsonna előtti szabadidő vége felé jártak, de a hibátlanul felrajzolt ickát még önfeledten ugrották a

  • Tar Szabina:
    Tar Szabina kisprózája

    Úton  A zene egy pillanatra lelassul, majd újra erőre kap, a fák ritmusra suhannak. Összehúzom a szemem. Egy régi road movie odavetített háttere a táj. A látkép már órák óta változatlan, minden levél azonos formájú, a fűszálakba ugyanúgy kapaszkodik

  • Konyári Ildikó:
    Konyári Ildikó kisprózája

    Varroda Hajnalban érkezett meg az új szabásminta. A szalagvezető nyugtalan lett, amikor meglátta. Kapkodni kezdte a levegőt, csengett a bal füle és kapart a torka. Mindig olasz minta szerint dolgoznak. Azt hitte, ballonkabátokat fognak készíteni, évszakváltáskor mindig azt kérnek

  • Vigh Levente:
    Diminuendo

    Ez az első és az utolsó – nevezzük így – kollegiális naplóbejegyzésem a KULTer.hu-n, ami biztosan nem is készült volna el, ha erre a szerkesztőtársaim nem ösztönöznek. Merthogy búcsúról volna szó, és úgy hiszem, ebben az esetben elköszönni azoktól

KULTprogramok

<< 2020. Júl. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum