Ahogy telnek az évek, egyre nehezebb feladatot jelent listába szedni költeményeket. Aláhúzott, beszínezett, megkönnyezett versek tucatjai nem kerülnek ide igazságtalanul föl, s ezúttal tartózkodom néhány további, listán kívüli ajánlat sorolásától is: az sem volna kevésbé fair. Persze, ez nem

A Hajdúböszörményi Írótábornak (HÍR) múltja, lassan talán hagyománya, és emellett – mivel a résztvevők száma idén is meghaladta a száz főt – valódi tömegvonzása is van.

26. alkalommal adták át április 10-én a fiatalon elhunyt vajdasági költő, szerkesztő emlékére alapított Sziveri János-díjat. Az idei díjazott Sopotnik Zoltán lett, akinek legutóbbi verseskötete Moszkvics címmel 2016 novemberében jelent meg.

Sopotnik Zoltán nevével és verseivel 1998-tól számos irodalmi kiadványban találkozhattunk. Első kötete 2003-ban jelent meg, majd nagyjából háromévente jelentkezett újjal, így az ötödik, a legfrissebb, ironikusan csillogó-villogó Moszkvics tavaly gurult ki a Kalligram műhelyéből.

A KULTerdő rendezvénysorozat idei második irodalmi estjén vehettünk részt február 21-én. A Nagyerdei Víztoronyban ezúttal kettős könyvbemutatót láthattunk: Juhász Tibor moderálásával Orcsik Roland Fantomkommandó című regénye és Sopotnik Zoltán Moszkvics című verseskötete került terítékre. Az elhangzott szövegek között Rózsa Sándor

Az utóbbi években az ünnepi időszak összefonódik a kortárs költemények és az irodalmi folyóiratok (újra)olvasásával. Egy-egy költeménybe különböző időpillanatokban ereszkedem bele, éjjeli félálomban, inszomniás hajnalokon, dartsmeccsek szüneteiben, kávé mellett, békésen vagy dühtelítetten, hason fekve, fejen állva. Van olyan vers,

Kassák Lajos / film / szent / kép Rárakják a szentképet a hátára, a zenélő szentképet fura bőrbe csavarva, lehet, hogy emberbőr, lehet, elejtett, elfelejtett állat nyikorog a hátán, ha mozdul, ha tornáztatja idétlen tagjait, vagy viszket, hajlik az

A délután első felében Szőcs Petra filmjével és egy gyermekirodalmi kerekasztal-beszélgetéssel tényleg választ kaptunk arra, hogy milyen, mikor a gyerek felnőtté válik és mikor a felnőtt gyerekké, míg a külsős, művházas programok inkább a politikához, illetve a „hiteles családtörténet-hamisítás”

Hogy lehet a magyar nyelvben a she szó megkülönböztető szerepét visszaadni? Lehet-e a holokausztról beszélni? Mi az, hogy erdélyi író? Ezek a kérdések határozták meg a FISZ-tábor harmadik és negyedik napját.

Ahogy melegszik az idő, egyre többen választanak maguknak szabadtéri vagy legalábbis a teraszra korlátozódó elfoglaltságot – a JAK-tábor negyedik napján tartott délelőtti szemináriumok is többnyire a kertben, kellemes környezetben zajlottak, ahol a résztvevők tetszés szerint jöhettek-mehettek.