A Hajdúböszörményi Írótábornak (HÍR) múltja, lassan talán hagyománya, és emellett – mivel a résztvevők száma idén is meghaladta a száz főt – valódi tömegvonzása is van.

2016 a versek éve volt számomra, egyszerűen szívtam magamba a verssorokat, rövid és hosszú költeményeket, egész köteteket. Nemcsak a kortárs lírát, bár a Szöveges kontent bejegyzéseit követve, a folyóiratok online felületeit pásztázva, a napindító vagy „jó ebédhez szól a

Uszadékfák nyara Furcsa nyár volt, erdők Képében lefolyt előttünk egész Germánia. Ijedt vizek kapaszkodtak a fákban, Egymás apró csepp-kezét szorították – Halott hajótestekbe zárva Tették meg az utat a tengerig. Volt egyszer egy piros híd, gyönyörű, S a helyére

A második napra bizonyossá vált, hogy a provokatív kérdések megfogalmazásánál és szenzitív témák boncolgatásánál van sokkal egyszerűbb, bár kellemetlenebb módja is annak, hogy egy irodalmi táborban darázsfészekbe nyúljon az ember.

Szálinger Balázs címadó mondata azonnal megütötte a fülemet. De akkor milyen is lehet egy írótábor? Olyan, ahol a jókedv és a hangulat bármely zenei fesztiválét maga mögött hagyja. Mindez hogyan lehetséges? Úgy, hogy a rengeteg irodalmat művelő és kedvelő

Az Alföld májusban Csehy Zoltán életművét helyezi a középpontba. A szépirodalom rovatban egy versciklust olvashatunk tőle, mely jól rímel a lapszám illusztrációira is. Ez alkalommal ugyanis Alföldi Róbert fotógyűjteményének darabjait láthatjuk a folyóiratban, Csehy verseit pedig a színész-rendező gyűjteményében

Hétszünyű Kapanyányimonyók – e név hallatán kevesen vannak, akiknek ne kezdene derengeni egy szakállas gonosz manó, aki megette a forró kását valakinek a hasáról. (Szálingernél krumplipürét, de ez bőven belefér.) A Fehérlófia egyik legismertebb, legősibb mesénk; kultúránk, közös tudásunk

Nyolcadik alkalommal rendezték meg az orfűi Panoráma Campingben a Fishing on Orfű fesztivált, melyre hónapokkal korábban, rekordgyorsasággal elfogytak a jegyek. Jövőre tessék már télen figyelni, mert nem érdemes kimaradni ebből a buliból.

A Campus Fesztivál második napja az Egyetem téren indult, ahol a Debreceni Egyetem reál és humán szakjai képviseltették magukat. A sok kis sátorban sajtokat, csokoládét kóstoltattak, látványos fizikai és kémiai kísérleteket mutattak be, illetve kvízekkel, rejtvényekkel tették próbára a fesztiválozók tudását.

Hogy miért mentem el az írótáborba? Ferdinandy György, Jókai Anna voltak a húzóerők, miattuk az igen mellett voksoltam. Persze sok jót hallottam már a HÍR-ről korábban is, de mindez mit ér, ha nem vagy a részese. Egy friss kaland lezárása