Szombaton vendégek voltak náluk, hajnalig ment a buli, így aztán a vasárnap nagy részét a romok eltakarításával töltötték. Este sétáltak Palival, Edina azonban hamar elfáradt, és hiába vett be gyógyszert, nem akart csillapodni a fejfájása. Megyek fürödni, hajat is

A Petőfi utcán, a színház előtt találkoztak. Dani zakót vett, fehér inget, fényes cipőt, és kivételesen nyakkendőt is kötött. Fodrásznál hétfőn volt, akkor rendesen felnyírták a haját, úgy nézett ki, mint egy modell. Pontosan érkezett, mert tudta, hogy Ágika

Filmvetítés, interjúk, közönségtalálkozók és fiatal rendezők rövidfilmjeinek versenye – számos eseményt fog össze a Malter Filmfesztivál, amely október 15. és 17. közt az Apolló Moziban várta az érdeklődőket. Az idei volt a második alkalom, hogy a fesztivál a Debreceni

Népes családból származom. Ez a tény alapvetően meghatározza az életemet, hatással van az egyéniségemre is. Lehet azon rugózni, hogy mi lett volna, ha másutt látom meg a napvilágot, ha van a közelben hegy, völgy, folyó, magasra nyújtózó erdő, vagy

Este az ég gyönyörű volt, Manó szólt Ferinek, jöjjön, nézze csak. Mintha nagy tüzek gyulladtak volna, széles csík ragyogott a horizont felett. Kár, hogy az ablakunkból ez nem látszik, mondta Feri, mikor kilépett a boltból. Kenyeret vettek és sört,

Ádám lakótelepi lakásának legnagyobb szobájában ült a tévé előtt. Délután volt, fél öt és öt között. Ilyenkor hamar sötétedik, érdemes lámpát gyújtani, Ádám azonban nem foglalkozott azzal, hogy nem lát. A tévét sem kapcsolta be, hidegen hagyta, hol és

Nem akartak sem túl későn, sem túl korán indulni. Nyolc, negyed kilenc, ebben maradtak. Jancsiék odakanyarodtak a házukhoz, szóltak, jöhetnek. Készen vagytok, kérdezte Andika. Nevettek, végre eljött ez a nap. Hoztunk bort, és lesz egy kis meglepetés is, mondta

A lány a pultnál, az üvegfal mögött ült. Mindent látott, ami azon túl volt, de hallani csak azt hallotta, ami hang a néhány lyukon átszivárgott hozzá. Nagyon kellett figyelnie, mikor orruk alatt motyogó emberek kerültek sorra, hogy most kártyával

Szürke, mint a délutáni nap A bőre száraz, a vére száraz, szobája piszkosfehér. Az ablakon túl lapos mező, szobája levegője száraz, és a bőr az arcán szürke, mint a délutáni nap. Töpreng, mi legyen a holnapi ebéd. A lépcsőházban

A fiú átölelte a lányt. Úgy szorította, mintha attól kellene tartania, hogy a kanyarban elsodródik tőle, és soha nem fogja utolérni, mert menet közben kinyílik a villamos ajtaja, és messzire repül, ki a plázánál, ahol a Nagyerdő felől heves