Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója után a hatvanadik is jó apropót kínált izgalmas(nak ígérkező) művészeti projektek kibontására. Ennek szellemében jelent meg 2016-ban a Cser Kiadó gondozásában – igencsak sokszínű szerzőgárdával – A másik forradalom című elbeszélésgyűjtemény, amely az ’56-kötetek közül bizonyosan a

Kolozsvár vonzó? Kolozsvár a ködök városa? Centrum vagy periféria? Esetleg „pericentrum”? Kolozsvár „törtet” vagy „lemarad”? Kolozsvár „fikció”? Miben áll az érdekes ellentétei által kreált egyedisége? Hogyan válik a vonzalmak városává és a tagadásévá egy időben?

A Fiatal Írók Szövetsége és a Járom Kulturális Egyesület Rock & Read névre keresztelt beszélgetéssorozatának keretében debreceni kritikusok vitatnak meg kortárs irodalmi műveket. E kezdeményezés első alkalmán az eddig leginkább költőként és gyermekirodalmi művek szerzőjeként ismert Szabó T. Anna

Schein Gábor életművét utoljára 2009-ben gazdagította regény (Egy angyal önéletrajzai), azóta változatos formákban – versekben (Éjszaka, utazás), kisprózai alkotásokban (Megölni, akit szeretünk), valamint politikai, közéleti tárgyú esszékben, publicisztikákban (Esernyők a Kossuth téren) – alakult tovább a Schein-oeuvre. Legutóbbi, a

Az Alföld októberi száma az 1956-ra emlékező tematikus blokk köré szerveződik. Ulrich Gábor felkavaró grafikái különleges atmoszférát kölcsönöznek a folyóiratnak, és a szépirodalmi rovatot nyitó Kovács András Ferenc- és Marno János-versek hangulata sem felhőtlen. „Vége /  a napnak, örülsz,

A Szirmai Gergő vezette HollywoodNewsAgency néhány év alatt Magyarország egyik legsikeresebb vlogjává vált. A népszerűség oka: épp annyit nevetünk, mint amennyire el is gondolkozunk azon, amit a kibeszélt filmkritikákban hallunk. Az Apolló Mozi Az én mozim programsorozatának vendégeként Debrecenbe látogató Szirmait

Könyvutca, Könyvmegálló, Irodalmi Villamos – ezekhez hasonló címszavakkal írható körül az új koncepció szerint megszervezett 2013-as Debreceni Ünnepi Könyvhét, mely elsősorban írók és olvasók személyes találkozásaira épült. A „könyves város” kitett magáért: régi hagyományainak felelevenítése mellett változatos programokkal igyekeztek

A magyarság eredetének kérdése évek óta újfent virulens témának bizonyul, de nem feltétlenül szakmai körökben. A tévtanok gyors terjedése, az egyre intenzívebben kibontakozó neopogány mozgalmak és népszerű rendezvényeik, valamint az ezt körbefogó politikai dimenzió hosszú idő óta kiált már

Köves Gyuri nem a Hollywoodba tartó vonatra szállt fel 1944 tavaszán. Koltai Lajos filmrendező azonban azzal, hogy lényeges pontokon (leginkább a főhős látószögének megalkotásakor) figyelmen kívül hagyta a Kertész Imre által jegyzett forgatókönyv instrukcióit, olyan hollywoodi alkotások „sorstársává” tette

Tiéd minden – olvashatjuk Tóth Erzsébet talányos versének visszatérő soraként. Tiéd minden, olvasó, amit a Tiszatáj e havi száma adhat: a készülő Lanczkor-regény részlete, interjú a szerzővel, Takács Zsuzsa, Petőcz András lírája, Kiss László prózája, valamint három markáns tanulmány.